Több személyt gyanúsítanak költségvetési csalással, súlyos fegyházbüntetésre számíthatnak

A büntetőügyben a Heves Megyei Főügyészség vádirata alapján első fokon a Debreceni Törvényszék járt el, amely 2020 júniusában nem jogerős ítéletet hozott. Több vádlottat bűnösnek mondott ki bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és okirattal kapcsolatos bűncselekményekben. A vádhatóság indítványozta az 5 év 6 hónap és 9 év közötti fegyházra ítélt vádlottak letartóztatásának elrendelését, mivel az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlottak szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani – olvasható a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség közleményében.

A törvényszék azonban az ügyészség indítványát elutasította, és a súlyos büntetések ellenére csak bűnügyi felügyelet alá helyezésüket rendelte el. Döntését azzal indokolta, hogy a rendezett körülmények között élő vádlottak a büntetőeljárás során mindvégig a hatóságok rendelkezésére álltak. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha az elérni kívánt cél a személyi szabadság kisebb korlátozásával nem érhető el.

A vádhatóság fellebbezését a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta.

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a jogalkotó a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés mértékének – mint a szökés vagy elrejtőzés veszélyére konkrét következtetési alapot teremtő feltételnek – kiemelt jelentőséget tulajdonít. Az említett feltétel kiemelésének és fokozottabb figyelembe vételének jogalkotói indoka alapvetően az volt, hogy az elsőfokú eljárás befejezéseként meghozott döntéssel a büntetőjogi felelősség meglétének bizonyossági foka magasabb, mint az eljárás korábbi szakaszában. Ez pedig reálisan növelheti a szökés, elrejtőzés veszélyét.

Mivel a vádlottak bűnszervezetben követték el a terhükre rótt cselekményeket, a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A büntetés-végrehajtási törvény rendelkezése szerint a bíróság szabadlábon védekező elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét köteles elrendelni, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki. A vádlottak között van büntetett előéletű, sőt olyan személy is, akit az Amerikai Egyesült Államokból történt hazahozatalát követően nemzetközi elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint ezért a vádlottakkal szemben a letartóztatás oka kedvező személyi körülményeik, valamint a büntetőeljárás során tanúsított közreműködésük ellenére fennáll. Enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának törvényes indoka nincs. A törvényszék határozatának megváltoztatásával a vádlottak letartóztatásának elrendelése a másodfokú eljárás befejezéséig nem mellőzhető.