Jogos igény vagy önbíráskodás?

Mióta a tulajdon mint köznyelvi és jogi fogalom létezik, azóta beszélhetünk vagyon elleni bűncselekményekről, tehát az efféle tettek gyakorlatilag az emberi társadalmak kialakulásától kezdve részei az életünknek és a jogrendszerünknek.

A folklór is számos olyan egykori, vélt vagy valós személyt ismer, akiket romantikus módon a nép hőseinek állítanak be, holott tevékenységük legalitása minimum megkérdőjelezhető: ilyen volt a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor, az ugyancsak ismert Sobri Jóska vagy nemzetközi példaként Robin Hood. Ezek a történelmi alakok az egyszerű emberek szemében úgy maradtak meg, mint akik igazságot szolgáltattak a szegényeknek, holott a törvény betűi szerint bűncselekményt, például önbíráskodást követtek el.

– Ha valaki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal, fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön, önbíráskodás bűntettét követi el, melynek büntetési tétele egytől öt évig terjed. Szigorúbb a törvény, amennyiben a bűntettet fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el, ebben az esetben a büntetési tétel kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés – hívja fel a figyelmet dr. Nagy Levente ügyvéd.

Személy ellen

A törvény különbséget tesz az önbíráskodás és a zsarolás között: előbbi esetében az elkövető nincs tisztában az általa kikényszerített igény jogtalanságáról, a zsarolásnál viszont pontosan tisztában van vele, és a szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul.

– Az önbíráskodás tettese nemcsak az lehet, aki a saját érdekében cselekszik, hanem az is, aki más személy igényeit kívánja érvényesíteni meg nem engedett módon. Bűncselekménnyé nyilvánítását a jogérvényesítés törvénytelen módja tette szükségessé, mivel jogos követelés esetén is megvalósulhat a bűncselekmény, ha az erőszakkal vagy fenyegetéssel párosul. Az erőszaknak személy ellen kell történnie, amennyiben kizárólag dolog ellen irányul, az önbíráskodás nem következik be. Abban az esetben sem beszélhetünk önbíráskodásról, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze – hangsúlyozza a szakember.

MSZ

Az önhatalom kérdései

Ha egy jogtalanul fellépő személy a tettek mezejére lépett, és például birtokháborítást követ el, a Polgári törvénykönyv értelmében a tulajdonos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Ha a „háborító” (jogtalanul fellépő) személy sikerrel járt, és eltulajdonított valamit, netán megszerezte az egész birtokot (tilos önhatalom), az elveszett javak visszaszerzésére önhatalommal akkor lehet élni, ha az időveszteség a visszaszerzést meghiúsítaná, vagy attól lehet tartani, a birtoksértő a javakat elrejti, elpusztítja, kárt okoz bennük.