2025.01.28. 15:58
Milyen hatással van a növényekre a tavaszias időjárás, és hogyan védhetjük meg őket?
Akár fagykárt is okozhat a növények számára a tavaszias idő. Debreceni kertészmérnök beszélt az enyhe időjárás növényekre gyakorolt hatásáról.
Kétségtelen, hogy a hirtelen ránk köszöntött tavaszias időjárás jó hatással van az ember kedélyállapotára. Okozhat némi bódultságot, fejfájást, de összességében jó érzés végre kigombolni a nagykabátot. A rendkívüli meleg a növényvilágra is hatással van, gyakran látni apró hajtásokat, rügyeket a fák ágain. A Haon Zsuga Zoltánt kérdezte a jelenségről, és arról, mit tehetünk saját kis kertünkben a növények védelme érdekében. A debreceni kertészmérnök elmondta, az, hogy a szélsőséges időjárási ingadozások ennyire gyakoriak lettek, a globális felmelegedés következménye. Úgy véli, ez a probléma túlmutat azon, amit kertészként és termesztőként tehet az ember, azonban valamelyest enyhíthetjük ennek hatásait.

Forrás: Napló-archív
Ma már mind a négy évszakban egyaránt előfordul magas és alacsony hőmérséklet: nyáron is tapasztalható hűvösebb idő, illetve évekre visszamenőleg enyhe teleket tapasztalhattunk. Ez a növényeket két szempontból befolyásolja, legyen szó akár a szántóföldi növényekről vagy a kertben nevelt dísznövényekről, gyümölcsfákról:
A hőmérséklet ingadozások változásokat okoznak a növények anyagcseréjében, ugyanis a magas és az alacsony hőmérséklet a vízháztartásukkal függ össze. Alapvetően télen a növények anyagcseréje lelassul, a nyáron és ősszel felhalmozott keményítőt cukorrá alakítják át, amely a téli időszakban segít őket megvédeni a fagytól
– vázolta fel a szakember. Rámutatott, erre a hűvös, úgynevezett nyugalmi időszakra a növényeknek szüksége van ahhoz, hogy a következő évi fejlődésük és az ellenálló képességük biztosított legyen.
A növényeket is megbolondítja a mostani időjárás
A kertészmérnök szerint egy túlságosan enyhén kezdődő tél a nyugalmi időszak kitolódását eredményezheti, a jelenlegi időjárási viszonyok a keményítő átalakítás nem megfelelő működését okozhatják. Ilyenkor beindul az anyagcsere, és a növényeken megjelennek a rügyek, hajtások. Azonban egy újabb fagyos időszakban a növényi sejtekben újra keringő folyadék miatt károsodás keletkezhet, ezt nevezzük fagykárnak. Mint mondta, a virág lefagyása egyrészt azért is jelentős, mert a beporzó rovarok még nincsenek nagy számban jelen, illetve a virágzatból kialakuló termés is elvész. Noha a növények képesek a másodvirágzásra, és új termést hozni, ez azonban már nem lesz ugyanolyan.
Szintén problémát jelentenek a kártevők és a kórokozók, vagyis a gombák, és a különféle rovarok. Ahhoz, hogy a számuk csökkenjen, egy több héten át tartó folyamatos fagyra lenne szükség. Éppen ezért a gazdáknak és a termesztőknek komoly kihívás jelent ennek a megoldása, akár kémiai, akár fizikai növényvédelmet alkalmaznak
– mondta Zsuga Zoltán.
A szakember szerint a saját kertünkben annyit tehetünk, hogy nap mint nap figyelemmel kísérjük a növényeinket, hogy milyen változások mennek végbe rajtuk, és ez alapján kell beállítani a védelmüket. A növényvédelem kérdése összetett dolog, sokan az organikus termesztés érdekében elhagyják a permetezést, pedig szükség lenne rá. A túlzott műtrágyázás valamelyest pótolja ugyan a talaj erőforrásait, de tönkreteszi a talajban történő mikrobiólógiai folyamatokat, ezzel tovább gyengítve a növényt. Zsuga Zoltán szerint ezekkel valóban óvatosan kell bánni, de kertészmérnökként azt vallja, ha kórokozót fedezünk fel a növényen, nem szabad várni a beavatkozással. Ha stabilizálni akarjuk a növények állapotát, nem szabad várni, akár kémiai vegyszereket is alkalmaznunk kell.
Hiába a rendkívüli meleg, tavaszig várjunk a metszéssel
A kertészmérnök azt is tanácsolta, aki ősszel nem végezte el a metszést, mert tavaszig várt vele, még ne kezdje el. Hiába van most jó idő, a tél kitolódhat, és még korai lenne megcsinálni március eleje előtt.
Beszélt arról is, a klímaváltozás következtében a növényföldrajz is egyre inkább változik: a Magyarországon eddig biztonságosan tartható növények egyre inkább északabbra húzódnak, míg a délen termesztett fajták kezdenek honossá válni hazánkban. Példaként említette, hogy akár nyugodtan megpróbálkozhatunk a kivi tartásával, a mediterrán citrusfélék, az eltérő égtájakról származó dísznövényfajok pedig valósággal teret hódítanak az országban.