Megsínyli a kert a hűvös időt

Az 1991–2020-as átlag alapján 15–17 °C közé tehető a Tiszántúl északi felének klímanormál szerinti napi középhőmérséklete. Az elmúlt hét nap átlagértéke ennek összességében megfelelt, ám jókora ingadozásokkal. A hét első fele a nyarat idézte: sokfelé emelkedett a napi csúcshőmérséklet 30 fok fölé, amely a klimatológiában hőségnapként kerül be a feljegyzésekbe. Szokatlanul nagy volt viszont a hőingadozás napon belül is, hiszen egy-két csípősebb hajnalon mindössze 3–8 fok között alakult a napi minimum.

Csúszik az akácvirágzás is

A hét derekától aztán páradúsabb, egyben hűvösebb légtömegek közelítették meg megyénket, így mérséklődött a hőingás, enyhültek az éjszakák, és visszaesett a nappali felmelegedés. Ettől kezdve 18-23 foknál csak elvétve kúszott magasabbra a hőmérők higanyszála, a borongós, szeles napokon pedig csupán 12-15 °C-ot mérhettünk a legenyhébb órákban. A talajok felső 5-10 centiméteres rétegének hőmérséklete 15–18 fok között mozgott, itt jelentősebb visszaesés nem hátráltatta a friss vetésű kapások és kiskerti növények csírázását, a palánták kezdeti fejlődését.

A melegigényes kultúrák számára nagy fontosságú hasznos hőösszeg ezzel szemben még mindig lemaradásban van nemcsak a korábbi, enyhe tavaszokkal, de a sokéves átlaggal szemben is. Idén a szokásosnak több mint 30-35 százalékával adósunk még az időjárás, ami a 10 °C-os bázisértékre számolt effektív hőösszeget illeti, ez mintegy 50-70 foknapnyi negatív anomáliát jelent. A napraforgó, a borsó, a répafélék, a lassanként elvirágzó repce és a mind többfelé szárba szökő őszi kalászosok számára a hűvösebb és jó víz­ellátottságú tavasz eddig rendkívül kedvező körülményeket biztosított, de a kevésbé hőigényes zöldségfélék és a bogyósgyümölcsűek is jól profitáltak belőle.

Az elmúlt hét területi átlagban 15 milliméter köré tehető – de térben igen egyenlőtlen eloszlású – csapadéka a kukorica, szója kelését is könnyítette, középtávon azonban ezekben az állományokban megmutatkozhat majd a hűvösebb idő okozta fejlődésbeli lemaradás. Május eddig eltelt részében az átlagosnál erősebbnek bizonyult a gombás növényi kórokozók fertőzési nyomása a gyümölcsösökben, s a védekezés eső és szél általi akadályoztatása is fokozta a terméskiesés kockázatát. Ezekben a kultúrákban a hűvös, esős idő miatt ritkábban szálló méhek megporzó munkájának részleges kiesése érzékelhető volt a virágzás idején, de a 7-10 nappal csúszni látszó akácvirágzás idejére sem számíthatnak méhészeink a gyűjtőmunka szempontjából kívánatos, tartósan meleg, száraz és csendes időre.

Debreceni Egyetem MÉK Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ