Kihívások előtt a mezőgazdászok

Egy hét tél, egy hét nyár – tartja a szólás a második, a meteorológiai feljegyzések tanúsága szerint is gyakran szeszélyes időjárású tavaszi hónapunkról. Ilyenkor a nappalhossz és a besugárzás gyors növekedése folytán rendszerint igen dinamikussá válik a magasabb és alacsonyabb földrajzi szélességek közötti hőcsere, erős a légmozgás és a hőingadozás. Idén is feljegyezhettünk áprilisi havazást, károkozó fagyokat, valamint nyárias zivatarokat, szélvihart és kellemes, 25 Celsius-fokot közelítő hőmérsékletet egyaránt.

Később kezdődött

A rövid ideig tartó enyhe időszakok 7-10 napos ciklusokban következtek, a hónap elején, az első dekádforduló idején, valamint a hónap utolsó néhány napján volt a legmelegebb. Ekkor sokfelé emelkedett 20 fok fölé a hőmérséklet a délutáni órákra, a köztes időszakokat azonban csupán 10-15 fok közötti napi csúcsértékek jellemezték. Az első dekád második felében, illetve a hónap derekán kifejezetten téliesre fordult az idő: nappal a 10 Celsius-fokot sem érte el a hőmérők higanyszála, hajnalban pedig nagy területeken mértünk fagypont alatti értékeket.

A leghidegebbet a negyedikétől kilencedikéig tartó időszakban mértük, akkor a kiterjedt, károkozó fagyok mellett néhol mínusz 5 foknál is hidegebb volt a megyében.

Csonthéjas gyümölcsfáink virágzásának időszakára esett az utóbbi évek egyik legkésőbbi, megmaradó hóval járó havazása is, a csapadékos, fagyos, gyakran szeles időben a méhek repülése sokáig korlátozott volt. Változó mértékű fagykárokkal megyeszerte kellett számolni csaknem minden csonthéjas állományban, a hiányos megporzás és termékenyülés pedig még tovább rontotta a terméskilátásokat. A havi csapadékszumma területi átlagban a sokéves átlagnak jobbára megfelelő 30-40 milliméter közé esett, északkeletről délnyugat felé haladva csökkenő mennyiséggel. A szélső értékek az egyre inkább záporos formában érkező csapadéknak köszönhetően tág határok, 25 és 65 milliméter között alakultak, s mindösszesen 12–17 napon hullott csapadék. A hónap során egyenletes volt ugyan a csapadék járása, amely a magágy vízellátottságának jót tett, ez azonban a kinti munkák gyakori akadályoztatását is jelentette. A hűvös idő folytán csúszott a kukorica és napraforgó vetése, és az áttelelő állományok is bő egyhetes késésben vannak a megszokott fenológiai állapothoz képest, amely a hasznos hőösszeg 40-45 százalékos elmaradásának köszönhető.

A hónap legvégétől jelentősen megenyhült az idő, így a vegetáció gyors fejlődésnek indulhatott, a feltorlódott talaj-előkészítési, vetési és ugyancsak sürgető növényvédelmi feladatok ugyanakkor igazi munkacsúcs kihívásai elé állították a mezőgazdákat.

Debreceni Egyetem MÉK Precíziós Növénytermesztési Kutatás-Fejlesztési Szolgáltató Központ