A világ élvonalában jár a debreceni család vállalkozása

A teljes karbonsemleges működést célozta meg a Master Good, amely integrációjának szervezettségét, hatékonyságát és a fenntartható működést tekintve is a világelitbe tartozik. A fenntarthatóságot szolgáló beruházásaikat még jóval az energiaár-robbanás és a konkurencia előtt kezdték, és fontosnak tartják, hogy ne kerüljön ki melléktermék a cégből – mondta a Világgazdaságnak Bárány Péter, a debreceni család tulajdonában álló cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője.

– A megújuló energia használata a modern gazdaságban már megkerülhetetlen, és ez bármely szegmensre igaz, az ipari gyártástól az élelmiszeriparig gyakorlatilag kötelező. Az agráriparban is az a cél, hogy fenntartható legyen a gazdálkodás. Első körben nyilván magát a termelési alapokat kell fenntarthatóvá tenni. 

 – hangsúlyozta Bárány Péter. 

Többek közt nagyon fontosnak tartják, hogy ne kerüljön ki melléktermék a cégből. Ezért a telepeken keletkező trágyából például növényi tápanyagot készítenek, a vágóhídi melléktermékből pedig állateledelt, illetve ahhoz alapanyagot.

A Master Good mindenkit megelőzött

Az ökológiai lábnyomukra vonatkozó – nem hivatalos – számításaik szerint a Master Good előrébb jár másoknál: egy kilogramm csirkemellfilé megtermelése az Európai Unióban jellemzően 2,8 és 4,2 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár, a Master Good esetében pedig  1,4-1,45 kilogrammal.
Bárány Péter beszélt a Világgazdaságnak a húsevés és a fenntarthatóság körüli tévhitekről is. – Ha környezeti hatásokat nézzük, akkor mondjuk a cukkini vagy a bab karbonlábnyoma 1,5 körüli egy kilogrammra vetítve, vagyis annyi, mint a mi mellfilénké. Ha viszont fehérjeként akarunk összehasonlítani termékeket, akkor sokkal szignifikánsabb az eltérés a mellfilé javára, vagyis ugyanakkora környezeti lábnyommal sokkal több fehérjét állítunk elő a csirkehússal – mutatott rá.

– Jelenleg az éves áramfelhasználásunk bő 25 százalékát állítjuk elő naperőművekkel. Azt gondolom, hogy reális cél lehet ezt 40 százalékig felvinni, de ehhez még rengeteg fejlesztést kell végrehajtanunk, például az energiatárolás megoldására. A kisvárdai vágóhidunk hulladékhő-viszonyerő rendszereivel például rengeteget megtakarítunk. Most ott tartunk, hogy a korábbi fajlagos gázfelhasználásunkat már 30 százalékkal tudtuk csökkenteni, és a hővisszanyeréssel további 15-20 százalékot lehet még megtakarítani. 

 – mondta.

A jövőbe látott az alapító

Az előrelátás egyébként is, kezdetektől jellemző volt a vállalkozásra. 

 Ők annak idején úgy voltak vele, hogy ezelőtt hét-nyolc évvel a naperőmű megtérülése még 12-14 év lett volna, azt pedig túl soknak találták. Mi viszont akkor is bátran beleugrottunk ebbe, 2017-től vannak naperőműves fejlesztéseink. Nyilván amikor megugrott az energia ára, akkor egyből más lett a megtérülés, ami most – nyilván sok egyéb tényező függvényében – hét-nyolc év lehet – magyarázta Bárány Péter.  (A teljes cikk a Világgazdaságban olvasható.)