Tízszeres a különbség Debrecen legdrágább és legolcsóbb utcája között – mutatjuk a friss árakat

Van olyan hajdú-bihari település, ahol az 50 ezret sem éri el az átlagos négyzetméterár.

Debrecen jelenlegi legdrágább közterülete, a Kálmán Béla utca

Forrás: Kiss Annamarie

Alig maradt el az egymillió forinttól az átlagos debreceni négyzetméterár az ingatlan.com február végi összesítése szerint, melyben az új lakások piacát vizsgálták. Egy tavaly novemberi körképből pedig az is kiderült, hogy ennél az összegnél pár százezerrel olcsóbban, egész pontosan átlagban 709 ezer forintért lehetett használt ingatlant, azon belül is lakást, sor-, iker- vagy családi házat vásárolni a vármegyeszékhelyen. A szakportál megkeresésünkre küldött friss adataiból kiderül,

Debrecen jelenlegi legdrágább utcájában az utóbbi ár duplájáért vehetnek fedelet a fejük fölé az érdeklődők, de megtudtuk azt is, hogy van olyan közterület, ahol ez a szám a 150 ezret sem éri el.

Az adathalmazt , melyekből a vidéki piac néhány érdekessége is kiolvasható, ezúttal is Balogh László, a hirdetési portál vezető gazdasági szakértője hozta a felszínre.

A szakember tájékoztatása szerint Debrecen jelenlegi legdrágább közterülete az Akadémia utcáról dél felé nyíló Kálmán Béla utca, itt átlagosan 1,4 millió forintot kérnek egy négyzetméterért.

A második helyezettet közvetlenül a parkerdő mellett találjuk, ez a Komlóssy utcát a Nagyerdei körúttal összekötő Csanak József utca, ahol ugyanez a szám 1,2 millió forint. A dobogóra a nyugati kiskörút egy szakasza, az Antall József utca fért még fel a maga kereken egymilliós árával.

A legdrágább közterületek az új építésű ingatlanok helyszínei közül kerültek ki, vagy jó elhelyezkedésüknek köszönhetik az éllovas pozíciójukat

– adott némi hátteret a listához Balogh László.

Ezeket az összegeket olvasva elsőre meglepőnek tűnhet, de van olyan debreceni utca, ahol már egy belépőkategóriás okostévé áráért is megvásárolhatunk egyetlen négyzetmétert. Most a méhészkerti Bimbó utca a legolcsóbb közterület a vármegyeszékhelyen, itt ez a szám 146 ezer forint. Ennél nem sokkal drágább a biharikerti Vadliba utca (196 ezer), de a város déli csücskében lévő Pacikert utcán keresgélőknek sem kell sokkal mélyebben a zsebükbe nyúlniuk (231 ezer).

Két szoboszlói utca az első háromban

Néhány nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy fej-fej mellett állnak a debreceni és a hajdúszoboszlói albérletárak, mindkét településen 150-150 ezer forintba kerül havonta a lakhatás, rezsi nélkül. Ez a párhuzam, mint megtudtuk, a legdrágább utcáknál is megvan. A vidéki helyzetre rátérve ugyanis azt látjuk, hogy a vármegye Debrecenen kívül eső toplistáját egy szoboszlói közterület, a Földesi utca vezeti, ahol a debreceni Kálmán Béla utcához hasonlóan átlagban 1,4 millió forintba kerül egy négyzetméter. Itt a dobogó második fokát a bocskaikerti Teleki út foglalta be (984 ezer forint), a bronzérmet pedig a szintén fürdővárosi Bessenyei György utca vitte el a maga 864 ezer forintos átlagárával.

A legolcsóbb vidéki utcák között viszont a fentieknél már jóval szorosabb a verseny.

Az egész vármegye legkedvezőbb árú közterülete most a hajdúszováti Bocskai István utca, itt az átlagolt adatok szerint jelenleg 61 ezer forintért adnak egy négyzetmétert.

A pocsaji Rétalj utcában ennél mindössze egy ezressel, a nádudvari Szélső utcában pedig egy kétezressel kell csak többet fizetni.

Mint azt Balogh László kiemelte, a legdrágább vármegyei települések rangsorában nincs meglepetés: Debrecen toronymagasan vezet a maga 730 ezer forintos négyzetméterárával, Mikepércs a második 612 ezer forinttal és Hajdúszoboszló a harmadik 598 ezerrel.

Van azonban olyan település a vármegyében, ahol 50 ezer forint alatt is hozzá lehet már jutni egy négyzetméternyi ingatlanhoz. Az olcsósági „toplistát” most Tetétlen vezeti 49 ezerrel, majd Biharnagybajom (55 ezer) és Körösszakál (58 ezer) következik az átlagok alapján.

A helyi erő az árakon is látszik

Balogh Lászlótól azt is megkérdeztük, van-e most olyan trend a vármegyei lakáspiacon, amelyet érdemes külön is kiemelni. A szakember rámutatott: a piac kirobbanó formáját mutatja, hogy Debrecen például már olyan átlagos lakásárakkal rendelkezik, mint 2-3 évvel ezelőtt Budapest, pedig a főváros már akkor sem számított olcsónak. – Ez a jövőben még inkább folytatódhat, mert a vármegyék közti viszonylatban kiemelkedő hajdú-bihari gazdasági húzóerő a lakáspiacnak erősebb tartást adhat – válaszolta a szakember.