Milliókat hoz a közmunka az önkormányzatoknak

Évtizedes hagyománya van a közmunkaprogramoknak, amelyek az ezt a szociális támogatási formát gyakorló településeknek stabil értékteremtőivé váltak. Az önkormányzatok elsősorban a startmunka programok mezőgazdasági és helyi sajátosságokra épülő részeiben foglalkoztatnak közmunkásokat, akik ilyen módon termelő tevékenységet végezhetnek. Ezekben a programelemekben a közfoglalkoztatottak számos, jelentős értéket képviselő terméket állíthatnak elő. Az értékesítésből származó bevétel összege közfoglalkoztatónként eltérő lehet, hiszen az függ az értékesített termék mennyiségétől, és annak piaci keresletétől. A termékek másik részét viszont helyben használják fel. Jó példa erre az adott termék településfejlesztés, -karbantartás vagy -marketing célú hasznosítása. Ugyanígy marad helyi felhasználásban a közétkeztetésben hasznosított mezőgazdasági termelvény. Előfordulhat, hogy az önkormányzat a megtermelt áruk szociális alapú szétosztásáról dönt, erről azonban rendeletet kell alkotnia – olvasható a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal válaszában, melyet a Cívishír kérdéseire küldött. A helyi felhasználáson túl a megtermelt javakat az önkormányzatok értékesíthetik a piacon, de dönthetnek úgy, hogy a terméket közvetlen árucserén alapuló kereskedésben „értékesítik”.
Az így szerzett bevételekkel kapcsolatos szabályokat a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza.

Mindez hogyan néz ki a gyakorlatban? Efelől tájékozódtunk vármegyénk néhány településén.
– Nem kérdés! A közmunkából származó bevételt vissza kell forgatnunk a közfoglalkoztatásba, azt nem költhetjük másra! Hogy mennyit? A mezőgazdasági programunkból négymilliót, a helyi értékteremtőből egymilliót – válaszolta Gara Péter, Bakonszeg polgármestere, aki elmondta, hogy a bihari falu jelenlegi 47 közmunkásának többsége mezőgazdasági termékeket állít elő. Továbbá készítenek az önkormányzati intézményeknek és eladásra is ülőpárnákat, rongyszőnyegeket, dísztárgyakat. A bevételből alapanyagot vásárolnak, de ebből a pénzből fordítanak a községháza gépeinek karbantartására, alkatrészek vásárlására is. Ugyancsak a közmunka égisze alá tartozik a komposztkészítés és a fabrikettgyártás. Ezek alapanyagait is gyűjti az önkormányzat, a fabrikettel – jelentős költséget megtakarítva – fűtik az intézményeket.
Bárándon jelentős összeggel, mintegy 26 millió forinttal növeli a település bevételét a közmunkában előállított termékek értékesítése. De legalább ugyanekkora az az összeg – tette hozzá Kovács Miklós polgármester –, amit nem kell kifizetni a település közterületeinek karbantartására. A legtöbb pénzt a mezőgazdasági program, abból is a húsállattartás hozza, de nem elhanyagolható a varroda bevétele sem.

– mondta Dani Béla Péter, Biharkeresztes polgármestere. Hozzáfűzte, hogy a bevételt ők is visszaforgatják a közmunkába, abban is leginkább a hosszútávú foglalkoztatásba. Bereginé Szegedi Hajnalka, Bojt polgármestere a közmunkából származó több millió forint bevételről tájékoztatott. Ez a pénz a program fenntartását, továbbélését garantálja. Ez a bevétel azért is fontos – mondta –, mert a jövőben a közmunkára kapott támogatás áfáját az önkormányzatoknak kell megelőlegezni, azt csak később kapják meg az államtól.

 – A gyepmesteri telep munkája országosan példaértékű, nagyon jól működik a betonelemgyártó műhelyünk, a varrodánk, az építőipari brigádunk. Utóbbiak elvégzik az útjavításokat, a járdák karbantartását. Felszámolják az illegális hulladéklerakókat, elindítottuk a biomasszagyűjtő programot.
Földesen évente 1-1,2 millió forint bevételt tud elkönyvelni az önkormányzat a közmunkaprogramokban folytatott tevékenységek bevételéből. A pénzt, a törvénynek megfelelően ott is a program továbbvitelébe forgatják vissza. Jeneiné Egri Izabella polgármester kérdésünkre hozzátette, hogy megtermelik a közterületekre szánt virágpalántákat, valamint a közkonyha szükségleteként jelentkező zöldségeket. Bevételük leginkább a palánták értékesítéséből van.
Természetesen Fülöpön is a jogszabály szerint járnak el a közmunka bevételeinek felhasználásában. Csakhogy ott a léptékek nagyobbak. Hutóczki Péter polgármestertől megtudtuk, hogy a közterületi utak karbantartását, a közétkeztetésben az alapanyagok termelését (beleértve a sertéstartást) is a közmunkások végzik. 

– Nagy segítség nekünk a közmunkaprogramból származó bevétel, hiszen megelőlegezi az áfát, a közterületek karbantartásával pénzt tudunk megspórolni, besegít a szállításba – mondta Mező Gyula, Gáborján polgármestere. A faluvezető a már említett előnyök miatt is szeretné legalább olyan szinten megtartani  programot, mint ahogyan 2022-ben működött. 

– tette hozzá.
Körösszakálban 500 ezer és 1,5 millió forint között van az önkormányzat közfoglalkoztatásból származó bevétele – tudtuk meg Pálfi Tamás polgármestertől, aki rögtön ki is egészítette, hogy a teljes összeget a programok működtetésére költik. Ebbe beletartozik gépek, berendezések javításának a váratlan kiadásai, de az üzemanyagköltséget is ki tudják egészíteni. És persze ott van az a munka, amiért nem kell pénzt kifizetni: a közterületek karbantartása. Ezen a téren – mondta a polgármester – a lakosság igénye jóval nagyobb, mint a közmunkások teljesítőképessége.
Monostorpályiban a közfoglalkoztatás annyi bevételt ad, amennyi a program folytatásához kell. Ez évente körülbelül egymillió forint. A faluban száraztésztát is készítenek, az állami támogatásból csak lisztet tudnak vásárolni, a tojást maguk állítják elő. Szabó József polgármestertől megtudtuk azt is, hogy 36 közfoglalkoztatottja van az önkormányzatnak, a mezőgazdasági programban a közintézmények konyhájára alapanyagokat állítanak elő, míg egy másikban a közterületeket tartják rendben, javítják az utakat, járdákat. Ez utóbbiakkal pénzt takarítanak meg.
– Visszaforgatjuk! – jelentette ki Nagy Lajos, Nyírábrány polgármestere kérdésünkre, hogy mit tesznek a közmunkából származó bevétellel. 

Nyíradony a közmunkaprogramjában megtermelt paprikát Németországba szállítja és ott értékesíti. Ebből a termés mennyiségétől és minőségétől függően 10-20 millió forint bevétele van az önkormányzatnak. A másik, bevételt jelentő program a kerámiák készítése, amiből 6 millió forintot realizált az önkormányzat. Ugyanakkor – folytatta Tasó Béla polgármester – a nyírségi kisváros évi büdzséjében 100 millió forintot különített el a közmunkaprogramokra. Ezt mérsékli a különböző termékek eladásából származó bevétel.
– A mezőgazdasági programunkból 10 millió, a helyi sajátosságokéból 2-3 millió forint bevétele van az önkormányzatnak – válaszolta kérdésünkre Borbélyné Fülöp Hajnalka, Tetétlen polgármestere, aki azzal folytatta, hogy ez a 12-13 millió forint az alapanyagok vásárlására és a telephelyek rezsiköltségére megy el. Ez utóbbi nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban.
CH