2023.02.24. 13:04
Az ipari forradalomhoz hasonlítható az akkumulátoripar fejlődése
A klímasemlegesség ugyan távoli cél, azonban a globális váltást az elektromobilitásra való átállás fogja elősegíteni, melyből Debrecen is kiveszi a részét.
Zöldenergetikai átállásra van szükség
Forrás: Napló-archív
A villamosenergia tárolása nem új keletű, a mobiltelefonoktól a laptopokig számos napi szinten használt eszközeinkben akkumulátorok találhatóak. Mégis, manapság kiemelt figyelmet kapott ez a terület, mivel már benne vagyunk a klímaváltozás negatív folyamatában. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, egy zöldenergetikai átállásra van szükség, amely lehetőséget ad arra, hogy eltávolodjunk a károsanyag-kibocsátásokat okozó fosszilis energiahordozóktól.
Erről a problémakörről, az elektromobilitás és az akkumulátoripar robbanásszerű térnyeréséről, valamint Magyarországnak a zöldenergiára való sürgető átállásban betöltött vezető szerepéről beszélt a Haon Kaderják Péterrel.
A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője elmondta, döntően hazai vállalkozások, valamint egyetemek a tagjai a szövetségnek. Egyik fő céljuk, hogy a magyar hozzáadott érték a kutatás, a fejlesztés, a beszállítás és a gyártási területén ebben a rendkívül gyorsan fejlődő iparágban növekedni tudjon. Hangsúlyozta, habár az elektromobilitásban a járműgyártást leginkább európai – főleg német –, az akkumulátoripart ázsiai befektetők képviselik, a szövetségnek nem az a célja, hogy hazánk összeszerelő ország legyen. Ehelyett az iparágban fantáziát látó magyar kis- és középvállalkozásokat szeretnék segíteni, hogy bekapcsolódhassanak az üzleti folyamatba.
A korábban az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tisztségét betöltő Kaderják Péter szerint egy olyan jövőt kell megcélozni, amelyben a kőolaj-, a szén- és a földgázfelhasználás minimálisra csökken, és helyettük megújuló energiát tudjunk használni. Ehhez számos nap- és szélerőműre van szükség, melyek csak esetlegesen termelnek: akkor, amikor a nap süt vagy fúj a szél. Rámutatott, emiatt a megtermelt energiát ideiglenesen nagy teljesítményű, modern berendezésekben kell tárolni.
Szintén kiterjedt feladat a mobilitás átalakítása, ugyanis globálisan a közlekedési szektor adja a károsanyag-kibocsátás negyedét. Ennek csökkentését biztosíthatja a megújuló villamosenergia felhasználására támaszkodó elektromobilitásra való fokozatos átállás, vagyis a villanyautók elterjedése a belsőégésű motorok helyett. Ezeknek az elektromos járműveknek a kulcsalkatrészei az értékük 30-40 százalékát adó korszerű, nagy teljesítményű akkumulátorok. Globálisan nézve a személyautókat, a nehézgépjárműveket és a repülést magába foglaló fokozatos átállás az ipari forradalomhoz hasonlítható óriási változás
– vázolta fel. Az ügyvezető szerint ebben a kontextusban kell értelmezni az akkumulátoriparban lezajló fejlődést, amely évről évre megduplázódik. Úgy látja, az európai várakozások szerint 4-5 év alatt hatszoros növekedést fog produkálni az iparág, ami egészen egyedülálló. Ezt egyértelműen a járműipar masszív átalakulása hozza maga után.
– Az akkumulátorgyártás egy gazdaságstratégiai ágazat. Magyarországon a rendszerváltáskor nem volt járműgyártás, azonban az azóta eltelt három évtizedben felépült egy nagyon erős járműipar. Ma az exportunknak közel tíz százalékát a járműgyártás, húsz százalékát pedig maga az iparág adja – fejtette ki. Emlékeztetett rá, az Európai Unióban döntés született arról, hogy 2035-ig meg kell szüntetni a belső égésű motorral rendelkező autók értékesítését, emiatt a nagyobb gyártók is az elektromos járművek irányába terelik a jövőbeli fejlesztéseiket.
Kaderják Péter szerint Magyarország előtt két lehetőség állt: vagy lemarad erről a váltásról, és a kiépített kapacitásait csökkenti, elveszítve a jövedelmének egy jelentős részét, vagy bekapcsolódik az átalakulási trendbe.
Az ügyvezető úgy látja, a járműiparban kialakult óriási versenyben még az sem vehető biztosra, hogy a korábban megdönthetetlen, prémium kategóriájú német autógyártókat nem fogják megszorongatni az ázsai cégek. Ahogy az is látható, hogy a CATL legnagyobb megrendelője, a Tesla is jelentős eladásokat produkál Európa-szerte.
A Debrecenbe érkező BMW az egyik csúcsminőségű üzemét fogja a városba hozni, ahol tisztán elektromos autókat fog gyártani. Azzal, hogy az ehhez kapcsolódó akkumulátoripari üzemek és beszállítók a környékre telepednek, Debrecen egy egészen különleges elektromobilitási klaszterré tud fejlődni
– mondta.
Kaderják Péter kifejtette, a korábbi tárolási technológiákhoz képest az akkumulátoripar számos változáson esett át, a nagy áttörést a gyorsan újratölthető, nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátorok jelentették, melyek kifejlesztéséért a kutatók kémiai Nobel-díjban részesültek. Ezekben már meglehetősen szofisztikált anyagkompozíciók kaptak helyet. Mint mondta, a CATL Debrecenbe hozott üzeme a világon jelenleg legfejlettebb technológiáját alkalmazza, azonban ez nem egy statikus helyzet, mivel folyamatos a verseny a fejlesztések területén is.
– Európa jelentős járműgyártó közösség, és jelenleg komoly verseny folyik azért, hogy a Debrecenben létesülő akkumulátorgyárak hol valósuljanak meg. Németország mellett Franciaországban és Olaszországban, valamint a közép-keleti régióban a lengyelek, a szlovákok és a csehek is jelentős mértékben támaszkodnak járműgyártásra. Romániában az autóipar az export ötven százalékát teszi ki, és nincs náluk akkumulátoripari beruházás. Éppen emiatt tátott szájjal nézik, ami hazánkban zajlik, és érzékelhető a részükről némi irigység is amiatt, hogy mi nemcsak beszélünk róla: hozzánk valóban érkeznek befektetők – tudatta.
Magyarország mellett láthatóan a legnagyobb fejlesztések Svédországban és Németországban mennek végbe, valamint Spanyolországban is tervbe vettek már néhány üzemet, azonban még nincs előrelépés ez ügyben – tudtuk meg Kaderják Pétertől. Rámutatott, a folyamat élén nyilvánvalóan a prémium autógyártók állnak, ahol letelepednek, a közelükbe vonzzák a főbb beszállítókat, akkugyárakat és a magas technológiai szintet képviselő üzemeket, akik térben igyekeznek közelebb kerülni a felvevőpiacukhoz. Így az elektromobilitás jelentős szegmens lesz a magyar gazdaságban.
