Egyes települések arculatát átszabta a falusi csok, másutt nem segített

Országosan 2 ezer 631, Hajdú-Biharban 59 település, köztük két város, Biharkeresztes és Tiszacsege vesz részt a falusi családi otthonteremtési kedvezményben (falusi csok). Kimaradt viszont a Debrecen szomszédságában lévő két község, Bocskaikert és Mikepércs. A támogatás legfőbb célja a falvak elnéptelenedésének lassítása, adott esetben visszájára fordítása, továbbá a falusi életmód népszerűsítése.

A kormány a támogatást 2015-ben vezette be, és a jelenlegi formájában 2016-ban indította el a falusi csokot. 2022 végén 2024. december 31-ig hosszabbították meg az igénylés lehetőségét. Annak, hogy valaki hozzájusson a falusi csokhoz, természetesen vannak feltételei. Ezek teljesíthetők, semmi különlegesség nincs bennük. Például: egy gyermek megszületésére négy, kettőre nyolc, háromra tíz évet írnak elő; továbbá a falusi csokos ingatlanban minimum tíz évet kell élni; a házastársak és élettársak esetében is közös tulajdonba kerül az ingatlan. Egy gyermek után 600 ezer, kettő után 2 millió 600 ezer, három vagy több gyermek után 10 millió forint lakásvásárlási támogatás jár, míg a bővítésre, felújításra ennek fele, tehát 300 ezer, 1 millió 300 ezer és 5 millió forint. Ezek mellé igényelhető lakáshitel fix és alacsony kamattal. A támogatás igénylése egyszerű, a falusi csokban érdekelt pénzintézetek mindenben készségesen segítenek.

Dráguló ingatlanok

– Nem nagyon éreztük a falusi csok kedvező hatását, ennek a támogatási formának felhasználásával mindössze néhány fiatal pár érkezett Biharkeresztesre – tájékoztatott Dani Béla Péter, az országhatár menti kisváros polgármestere. Azt is elmondta, hogy bár Biharkeresztes város, mégis benne van a falusi csok kedvezményezetti körében, mert lakosainak száma nem éri el az ötezret. Elmondta azt is, hogy településének lélekszáma nem csökken, ám ez leginkább annak az eredménye, hogy Romániából folyamatosan érkeznek ingatlanvásárló áttelepülők. Azt viszont már a megkérdezett helyiektől tudtuk meg, hogy az újonnan érkezők esetleges letelepedésére azért kevésbé vonzó város Biharkeresztes, mert a szomszédos országból jövők a folyamatos érdeklődéseikkel és vásárlásaikkal erősen megemelték az ingatlanárakat, így a közös életüket kezdő fiataloknak azok csak nehezen megfizethetők.

 – mondta Miluczky Attila, Egyek polgármestere. – Pontos számot nem tudok, hogy mennyien vették már igénybe, az azonban bizonyos, hogy a falunkban lévő 1700 lakóingatlannak megközelítőleg 10 százaléka ennek a támogatásnak a felhasználásával újult meg – folytatta a településvezető, s megjegyezte, hogy ez a fiataloknak mintegy talált pénz, és nagyon jó, hogy a kormány két évvel meghosszabbította az igénylés lehetőségét.

–Tragédia! – jellemezte egy szóval a falusi csok esztári hatását Szécsi Tamás polgármester. Új ház sem csokkal, sem csok nélkül nem épült, és csupán egy-két ingatlant újítottak fel. Pedig – derült ki a településvezető elmondásából – az önkormányzat megtett mindent annak érdekében, hogy legalább az esztáriak körében megismertesse, népszerűsítse a lehetőséget. Pénzintézetek képviselőit hívták meg, helyet adtak a tájékoztatóknak. Szécsi Tamás úgy értesült, épületfelújításra sokan adtak be igénylést, viszont probléma volt a hitelfelvételhez szükséges keresetek összegével.

Hutóczki Péter polgármestertől megtudtuk, hogy Fülöpön eddig csaknem 20 fiatal pár élt a falusi csok lehetőségével. Közöttük többségben vannak a helybeliek, viszont érkeztek új lakosok Debrecenből és Nagyhegyesről is. Körösszegapátiban – derült ki Tarsoly Attila polgármester elmondásából – két-három család bővítette és tette komfortosabbá a lakóingatlanját.

 Érkeznek betelepülők a szomszédos helységekből és Romániából is. Utóbbi helyről a magyar állampolgársággal rendelkezők is igényelhetik a támogatást. Hozzáfűzte, hogy a falusi csoknak már megvan a pozitív hatása, láthatóan több fiatal marad a faluban, az óvodában és az iskolában emelkedik a gyermeklétszám.

 – mondta Tiszai Károly, Nagyrábé polgármestere. Azzal folytatta, hogy faluja épül, szépül, vannak be- és visszatelepülők, még Budapestről is jönnek. A bölcsődébe több gyermek megy, növekszik a falu lakosságszáma, így nem kell attól tartani, hogy kétezer alá csökken.

Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere is sikertörténetről számolt be. – A falusi csok nagyon jó finanszírozási konstrukció. Sok fiatal marad a faluban, vannak Debrecenből kiköltözők is. Megvásárolják a „Kádár-kockákat”, felújítják azokat, és itt képzelik el a jövőjüket. Nyírmártonfalva népességmegtartása miatt nagyon fontos, hogy a kormány két évvel kitolta a kedvezmény lehetőségét – zárta gondolatait a faluvezető.

Szőllősi Roland, Pocsaj első embere faluja ingatlanpiacának élénkülését említette először, amikor a falusi csok hatásairól kérdeztük. Ráadásul a lakóházak értéke 20-25 százalékkal emelkedett, ami fontos tényező a keleti végek nyomott ingatlanárai közepette. Pocsajba érkeztek más településről is, és a helyi lakosok ugyancsak szívesen veszik igénybe a kedvezményeket. Jelenleg alig van eladó lakóház a faluban, a lakosságszám emelkedése azonban még nem látszik egyértelműen.

Hasonló kedvező tapasztalatokat sorolt Szalay Csaba, Váncsod vezetője is. Emelkedtek az ingatlanárak, a korábban eladhatatlan épületek is új gazdára leltek, épületeket újítanak fel, és vannak beköltözők, például Berettyóújfaluból. Az óvodába több gyermek jár az előző évekéhez képest. – Vekerden, Hajdú-Bihar legkisebb, önálló önkormányzattal rendelkező településén nincs falusi csok – válaszolta kérdésünkre Juhász István polgármester. – Vannak viszont betelepülők, mégpedig Berettyóújfalu felső középosztályából, akik saját finanszírozásban vásárolnak meg és újítanak fel ingatlanokat. Ők itt töltik a hétvégét, kertészkednek, pihennek. És van visszaköltöző fiatalunk is.

CH