Jelentősen csökkent a munkanélküliek aránya Hajdú-Biharban

A KSH legújabb kiadványát böngészve sok érdekességre bukkantunk a munkaerőpiaci adatoknál.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fókuszban a megyék, 2022. I–III. negyedév című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a gazdaság különböző területekein – mint például demográfia, beruházások, mezőgazdaság, ipar vagy turizmus – hasonlítja össze a vármegyei adatok változását az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Mindezeket alapul véve górcső alá vettük Hajdú-Bihar Vármegye munkaerőpiaci változásait.

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2022 harmadik negyedévében az ország 15–64 éves népességének 77,5 százaléka, csaknem 4,8 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Vármegyénkben ez az arány 74,6 százalék volt ugyanebben az időszakban, ami 250 ezer főt jelentett. Utóbbiak száma 2,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Hajdú-Bihar munkaerőpiacán mintegy 239 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk a hazai növekedéssel ellentétben másfél százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbhoz képest. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta – megtörve a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját – fél százalékponttal 71,4 százalékra csökkent. Az országos átlag 74,6 százalék volt.

2021. utolsó negyedévében történt visszaesés óta folyamatos az emelkedés a vármegyei foglalkoztatásban
Forrás: KSH

A munkanélküliségi ráta kedvezően változott, az egy évvel korábbi 3,9-ről 3,7 százalékra csökkent országos viszonylatban. A vármegyék és a főváros körében eltérően alakult a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: tizenegyben mérséklődött, hatban és a fővárosban emelkedett, Fejér és Veszprém vármegyében pedig stagnált. Az összehasonlításban Hajdú-Bihar az előbbieket erősíti:

2022 harmadik negyedévében csaknem 11 ezer fő munkanélküli volt, számuk az országosnál jelentősebben, 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is mérséklődött 5,5 százalékról 4,3 százalékra, azonban ez utóbbi egyelőre még mindig meghaladja a 3,7 százalékos országos átlagot.

Öt százalék alatt a vármegyei munkanélküliség, de még így is az országos átlag feletti
Forrás: KSH

Tavaly szeptember végén 238 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 4,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. Ezer lakosra 25 álláskereső jutott, ezen belül a legkevesebb Győr-Moson-Sopron (7), a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (58). Hajdú-Biharban 2022. szeptember végén 19 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 3,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Ezer lakosra 36 álláskereső jutott, a vármegyén belüli arányuk a Debreceni járásban volt a legkedvezőbb (25), a Nyíradonyi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (66). A munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva a nyilvántartott álláskeresők aránya 5,4 százalék, amely meghaladja az országos átlagot. Az álláskeresők majdnem fele legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el, míg a diplomával rendelkezők 6,1 százaléka keresi még hivatását.

Országosan 67 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, 17 százalékkal többet az egy évvel korábbinál 2022. szeptemberében. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 36 álláskereső jutott. Hajdú-Biharban 2,3 ezer betöltetlen állás van, 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre 82 álláskereső jutott, ami tízzel több, mint 2021-ben.

Átlagkeresetben még mindig az országos szint alatt

Valamennyi vármegyében emelkedtek az átlagkeresetek 2021-ről 2022-re. Az országos változás 17 százalék, míg Hajdú-Biharban ez az arány, az országos átlagot meghaladva, 19 százalék. Ennek ellenére még mindig az átlag alatt vannak a vármegyei keresetek: 2022 első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 504 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 335 ezer forintot tett ki országosan. Hajdú-Biharban a havi bruttó átlagkereset 422 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 281 ezer forint volt.

A vendéglátás a legkevésbé kifizetődő
Forrás: KSH

Nemzetgazdasági áganként az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a vármegyében az oktatásban, az infokommunikációs és a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint a közigazgatásban tevékenykedők keresnek a legjobban. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 21, a szellemieknél 17 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 319 ezer, az utóbbiak 541 ezer forintot kerestek.