A közvilágítás és a közösségi közlekedés jelenti a legnagyobb terhet - páros interjút adott Debrecen és Eger polgármestere

Papp László szerint a nehéz helyzet ellenére is képes kezelni a város a válságot.

Papp László debreceni és Mirkóczki Ádám egri polgármester az energiaválságról és annak hatásairól adott interjút a Mandinernek. Mindkét városvezető hangsúlyozta, hogy a két megyeszékhelyen a számlákon igen, de a közhangulaton nem hagyott nyomot az energiaválság, az országos és a helyi döntéshozók látják borúsabban a helyzetet, mert súlyos intézkedésekről kell dönteniük.

Papp László hangsúlyozta, az előző évben az önkormányzatunk energiaköltsége 1,2-1,3 milliárd forint volt, jövőre tízmilliárdos nagyságrendű lenne, ha nem tennék meg a szükséges intézkedéseket. Emellett 6-7 milliárd forintnyi költségnövekedés várható a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nél. Mint mondta, az volt a vezérelv, hogy a szükséges és az elégséges szolgáltatás minden területen garantálva legyen, ezenkívül a takarékossági döntések nem érinthetik a bölcsődéket, az óvodákat és a szociális intézményeket. Máshol intézményi összevonásokat hajtanak végre, funkciókat korlátoznak. A kultúra területén is racionalizálásra van szükség, de a debrecenieknek továbbra is lesz lehetőségük színházba, bábszínházba, koncertre járni. Ahogy arról korábban már a HAON is beszámolt, a nagy energiafogyasztású sportlétesítményeknél drasztikusabb döntések születtek.

A polgármester egy példát is említett, miszerint a debreceni sportuszoda éves működési költsége 150 és 200 millió forint között mozgott korábban, 2023-ban viszont meghaladná az 1,1 milliárd forintot.

Egyelőre december 15-éig tudjuk működtetni, ha lesz kormányzati támogatás – amiről már zajlanak a tárgyalások –, akkor tovább is, ha nem, akkor el kell fogadni, hogy az április 15-éig tartó fűtési időszakban zárva lesz a létesítmény. A helyzet tehát nem egyszerű. Azonban köszönhetően annak, hogy Debrecenben jelentős munkahelyteremtő beruházások zajlanak, és a város gazdasága az utóbbi nyolc év kormányzati és önkormányzati politikája nyomán sokat lépett előre, képesek vagyunk kezelni a válságot.

A debreceni városvezető szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy rendszerszintű probléma van az önkormányzati közszolgáltatások területén is. Mint mondta, az önkormányzatok felelősek a közszolgáltatásokért, azért, hogy legyen a városban közösségi közlekedés, víziközmű-szolgáltatás, vagy hogy vigyék el a szemetet, de a mostani rendszer nem fenntartható.

Kifejtette, nem feltétlenül az a jó megoldás, ha minden állami kézbe kerül, nemrég született döntés arról is, hogy a vízművet nem adják át, hiszen a Debreceni Vízmű Zrt. a városi vagyonkezelő cég tagvállalataként annak fontos pénztermelő része, emellett a vízszolgáltatás stratégiai üzem is. Hozzátette, a leginkább neuralgikus pont a közösségi közlekedés. Mint mondta, az állam évekkel ezelőtt kivonult a finanszírozásából, mondván, hogy az önkormányzat oldja meg az iparűzésiadó-bevételéből, de az utóbbi időszakban drasztikusan megnövekedtek az alapanyagköltségek és a szolgáltatáshoz szükséges járulékos költségek. A közösségi közlekedésben az üzemanyag ára a tavaly szeptemberihez képest idén 86 százalékos növekedést mutat. Nőtt a szolidaritási hozzájárulás mértéke is, 2023-ban Debrecen esetében több mint 5 milliárd forint lesz.

Papp László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzetnek is vannak azért előnyei. Elmondta, az energiaválság miatt kénytelenek a döntéshozók arra, hogy fenntarthatósági megoldásokat keressenek.

Debrecen már a 2014–2020-as időszak uniós forrásainak jelentős részét is energetikai fejlesztésekre használta fel. Számos intézményünk állt át napelemes energiatermelésre, hőszivattyús megoldásokat alkalmazunk, de ez még mindig kevés. A közvilágítás óriási teher az önkormányzatoknak – most, ha több ütemben is, muszáj meglépni az elavult lámpatestek cseréjét ledtechnológiára, függetlenül attól, hogy kapunk-e támogatást.

A cívisvárosi polgármester elmondta, mindenképpen szükség van a közös gondolkodásra a kormánnyal, a legsürgetőbb teendőnek azt tartja, hogy az önkormányzati közszolgáltatások területén megtörténjen a konszolidáció. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

a jelenlegi helyzet felelőseit nem Magyarországon kell keresni. Az energiaválság egy nagy világpolitikai játszma következménye, aminek a legnagyobb vesztese Európa.

Az interjú során a városvezetők érintették a nemzeti konzultáció kérdését is, amely során Papp László kijelentette: a szankciók egyik következménye az lehet, hogy elzárják a gázcsapot Oroszországban, ebben az esetben a magyar gazdaság leáll, az embereknek nem lesz munkájuk, és utcára kerülnek. Ez pedig egy olyan helyzet, ami miatt ki kell kérni a magyarok véleményét. Ezen kívül szó volt még az uniós forrásokról, a Magyarországgal szemben zajló eljárásról, valamint a helyi politikáról is.

A teljes interjút a mandiner.hu oldalán olvashatják el.