2022.10.22. 15:30
Tényleg bármikor kimehetünk kávézni és rágyújtani? Fontos kérdéseket tisztáz a munkaügyi szakértő!
A szakértő többek között abban is eligazított, hogy mikor és mennyi pihenőidő jár.
Forrás: illusztráció / Shutterstock
Számtalan közmondást, zeneszöveget és szállóigét ismerhetünk, amelyek mind-mind a munkáról szólnak, de ezzel szemben a munkaközi szünetekről talán egyet sem (ebbe a kategóriába a Beatrice népszerű slágere refrénjének szövege most nem számít bele). A munkavállalók egy bizonyos hányada nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy milyen módon és mennyi idő áll rendelkezésére egy nagyobb lélegzetvételű pihenőidő kivételére a munkanap során.
– A munkaközi szünetről, azaz a munkavégzés megszakításával járó pihenésre, étkezésre szolgáló időtartamról, főszabályként a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezik – mutatott rá megkeresésünkre Elek Gina Ottília munkaügyi szakértő. Mint kifejtette, a szabályozás szerint 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítania a munkáltatónak. A munkavégzés idejébe beleszámít a beosztás szerinti napi munkaidő és a túlóra is. – Ez alapján elmondható, hogy a rész- vagy teljes munkaidős munkavállalókat ugyanazok a feltételek illetik meg. Az Mt. a fenti minimumokat írja elő, ugyanakkor lehetőséget biztosít a hosszabb, maximum 60 perces szünet biztosítására is, ehhez mindössze a felek (munkavállaló és munkáltató) megállapodása, vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges - tudatta.
Több részletben is kiadható
Főszabályként a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe, így azért díjazás nem jár, ugyanakkor a dolgozó javára ettől eltérhetnek a felek. A kiadás terén azonban a munkáltató szabad kezet kap.
– Ha a munkáltató egyszerre adja ki a szünetet, akkor azt a munkavégzés 3. és 6. órája között kell megtennie. Abban az esetben, ha több részletben kívánja ezt megtenni, akkor a 3. és 6. óra közé eső részletnek mindenképpen minimum 20 percesnek kell lennie, persze ehhez elengedhetetlen, hogy 20 percnél hosszabb szünet járjon a munkavállalónak - részletezte a szakértő. A többi részlet időtartamáról és kiadásáról teljes mértékben a munkáltató dönt, mely utasítást a munkavállalónak kötelessége betartani.
Így például, ha nem a kijelölt munkaközi szünetben tartunk cigaretta- vagy kávészünetet, akkor a munkáltató jogosan tagadhatja ezt meg. Ugyanis ezzel munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségünknek nem teszünk eleget.
Különbség nincs, de speciális eset igen
Bár a hazai szabályozás nem tesz különbséget szellemi és fizikai munkát végzők között, ugyanakkor egyes munkaköröknek van speciális szabályozásuk. Ilyenek például a gépjárművezetőkre vonatkozó előírások, mely alapján, amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, akkor legalább 30 perces, amennyiben kilenc órát meghaladó, akkor legalább 45 perces munkaközi szünet jár. A sofőrök viszont dönthetnek arról, hogy a szünetüket negyedórás időszakokra osztják fel.
– Speciális szabályok érvényesek a képernyő előtt dolgozókra is, amelyet sokan hajlamosak is félreértelmezni. A kapcsolódó rendelet a folyamatos képernyő előtti munkavégzés óránként legalább 10 percre történő megszakítását írja elő.
Ezt sokan úgy értelmezik, hogy számukra óránként 10 perc szünet jár. Valójában viszont ez azt jelenti, hogy ők óránként 10 percre végezzenek olyan feladatot, ami nem képernyő előtti, mint például iratrendezés vagy fénymásolás
- emelte ki Elek Gina Ottília. A fiatal, 18 év alatti munkavállalók esetében pedig az Mt. írja elő, hogy 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünet jár.
BS
