2022.09.03. 15:13
Szőlőügyben sem sikersztori az év
Van, ahol öntözéssel javult csak a helyzet szüret előtt, új intézkedések segítik az ágazatot.
Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere
Forrás: Napló-archív
Előkerülnek a puttonyok és a metszőollók a következő napokban, és az időjárás sokadjára visszatérő fintora, hogy épp a szüret időszakában érkezik a régóta várt csapadék Hajdúhadházon, ahol egész évben 70 milliméternyi esett eddig. A Naplónak csütörtökön a hajdúhadházi Othello Borház mellett Csáfordi Dénes polgármester beszélt az aszály okozta kihívásokról és az idei terméssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
Elmondta, hogy a következő napokban az egyes fajtáknál a szüret időpontjának optimális meghatározása érdekében a termés cukor-és savtartalmát is mérik majd. Az önkormányzat már megkezdte a cserszegi fűszeres szüretelését, a szőlőt eladják, amit javarészt pálinkafőzésre használnak fel.
– Az aszály nemcsak idén, hanem az előző esztendőkben is komoly fejtörést okozott a szőlősgazdáknak. Megtudtuk, hogy a szőlő gyökérzete mélyre hatol, emiatt az idősebb növényeket nem viselte meg annyira a szárazság, ez viszont sajnos nem jellemző azokra, amelyeket az elmúlt években telepítettek. Náluk komoly tápanyaghiányos tünetek alakultak ki, a tavasztól őszig terjedő időszakot végigszenvedték a fiatal tőkék – összegzett.
A jövő az öntözőrendszeré lesz szőlőügyben is. Ahol homoktalaj van, ott biztosan, de a tokaji és távolabbi borszőlővidékről is hallani ilyesmit
– mutatott a felszerelt berendezésre, majd a közelben álló kútra: – Sokat árul el a vízhiányos állapotokról az évek óta kiszáradt ásott kút is – jegyezte meg. Kisebb borászat is van az ültetvényen, de a polgármester szerint ez lesz az első év, hogy nem dolgoznak fel minden szőlőt, hanem értékesítésre is kínálnak a termésből. Hozzáfűzte, hogy a nagy szárazság miatt már az előző évben is viszonylag jellegtelen borok születtek.
Az idei év szőlőben sem sikertörténet, itt, a mi környékünkön legalábbis biztosan. Isteni csoda, hogy minden zöld maradt
– foglalta össze. Megkérdeztük azt is, mi várható a következő években annak fényében, hogy hasonlóan csapadékmentes időjárást jósolnak már most a szakértők. Csáfordi Dénes szerint aki szőlőt termeszt, az szereti, amit csinál, és a szó jó értelmében kellően őrült ahhoz, hogy ne adja fel annak ellenére, hogy a rengeteg munka nem mindig kifizetődő.
Van, ahol a természet dönt
A régió meghatározó szőlészete és borászata Heit Lóránd nevéhez kötődik, aki lapunknak elmondta, ők a természetre bízták és teszik a jövőben is, nem öntözték, inkább hagyták, hogy a természet önmagát mentse vagy szenvedje meg.
A település leghíresebb pincesora a kisjankai hegyen a szőlősgazdák egész éves zarándokhelye is. A pincét a Heit család 1981 augusztusában vásárolta meg, ezzel a régi magyar szőlőfajták népszerűsítését tűzve zászlajára. A birtok az évek során 5 hektárnyi területre bővült, ahol szőlőiket kordonos és karós módszerrel művelik: királyleánykát, ottonel muskotályt, zöld veltelinit, kadarkát és nem utolsó sorban piros bakatort, amit a család elsőként 2013 májusában örökített vissza érmelléki szülőföldjére, Bihardiószegre.
– Szép és finom lett a szőlő, átlagos mustfokkal – összegzett elöljáróban Heit Lóránd, mivel az érmelléki szüret a napokban kezdődik, és októberig tart. – Jó bort remélünk, mivel az előző évjáratúak is finomak lettek – tette hozzá.
Támogatják az ágazatot
Az Agrárminisztérium pénteken hozta nyilvánosságra azt az új intézkedéscsomagot, mely a borászati ágazat munkáját hivatott támogatni. A közlemény szerint több mint 24 milliárd forint jutott eddig az ágazat egyik legnagyobb forrását jelentő, borászati gépek és technológiai berendezések beszerzésére fókuszáló támogatásokra. A fejlesztések 2024-ig a borágazat nemzeti támogatási programjából, majd 2024-től Magyarország stratégiai tervében betervezett jelentős forrásokból folytatódhatnak tovább a megszokott módon. Mostantól a hegyközségek is lehetőséget kapnak arra, hogy maguk is termelői integrációs szervezetként működjenek és így tagjaik közös szőlő- vagy borértékesítésében közreműködjenek. A gyakorlatban nagy könnyebbséget jelenthet, hogy nem kell új szervezetet létrehozniuk erre a célra.
– A közös értékesítés jelenti a magasabb átvételi árak és a jobb szerződési feltételek elérésének egyik legfontosabb alapját, minden nagy európai szőlőtermelő országban ezt az elvet követve működik az ágazat – emelte ki Nagy István miniszter.
Döntés született arról is, hogy a szőlőültetvények megújításához és a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez kapcsolódó uniós támogatások esetében megnövelik a támogatási intenzitást, vagyis a tavaly novemberben beadott és elfogadott szőlő szerkezetátalakítási egyéni tervek, valamint az idén január-februárban benyújtott támogatási kérelemmel rendelkező borászati beruházási projektek esetében a szőlőtermelők és borászok a tervezettnél több támogatást kapnak céljaik megvalósításához.
SZD
