Ezekkel a készségekkel sikeres lehet a munka világában

Manapság egy sikeres karrierhez és annak elindításához nemcsak a kiváló végzettség, a tudás oklevélben számszerűsített leírása kulcsfontosságú, hanem azok a készségek is, amelyekkel csapatban tudunk dolgozni, motiváltak maradunk és pluszt adhatnak a hatékony munkavégzéshez, mindennapjaink menedzseléséhez. Ez utóbbiakról, az úgynevezett soft skillekről vagy puha készségekről kérdeztük Szilágyi-Bécsi Tímea HR-szakértőt. 

– Egyrészt mindenki rendelkezik bizonyos szakmai képességekkel, tudással, mint például a nyelvismeret, iskolai végzettség. Ezek az úgynevezett hard skillek.

Másrészt mindenkinek vannak szociális és személyes kompetenciái is. Ilyen lehet a kreativitás, a kommunikációs készség, az érzelmi intelligencia, a problémamegoldó képesség. Ezek azok, amik meghatározzák, ki hogyan tud együttműködni, hogy navigál a közösségekben, társas kapcsolatokban. Ezek a soft skillek

– ismertette röviden a szakember. Utóbbiak alapjai gyermekkorban jönnek létre, így alapvetően nem mindegy, hogy egy gyermek milyen környezetben nő fel, milyen visszajelzéseket kap a szüleitől, tanáraitól, társaitól, s az is fontos, milyen mintákat lát. 

Így fejleszthetjük magunkat 

– Felnőttkorban az egyik legfontosabb szempont a fejlesztésben, hogy az egyén mennyire van tisztában önmagával, mennyire érti a saját működését, és képes-e az önreflexióra. Ahhoz, hogy fejlődhessünk, tudnunk kell, jelenleg mik az erősségeink, mely területeken szeretnék elérni változást – mutatott rá. 

Mint kifejtette, az önreflexió nem más, mint belenézni a tükörbe, és megvizsgálni magunkat alapvetően három szempont alapján. Hogyan viselkedem helyzetekben; ez a viselkedés segít, támogat engem; hasznos számomra és építő jellegű? A viselkedésem mögött támogató vagy romboló gondolatok húzódnak meg? Mik a hiedelmeim, a gondolataimat milyen mögöttes érzések befolyásolják? – Az, hogy milyen érzéseket táplálok adott helyzettel, személlyel, dologgal kapcsolatban, meghatározza a gondolataimat, és ezen gondolatok eredményezik a viselkedésemet, azt, hogy mit mondok, hogyan nyilvánulok meg – mutatott rá Szilágyi-Bécsi Tímea.

Szavai szerint az első lépés a fejlesztésben az, hogy legyen meg a vágy a fejlődésre és a bátorság szembenézni önmagunkkal. Ezután jöhet a célirányos tanulás, ami lehet akár tréning, önfejlesztő könyvek olvasása vagy terápia.

– Papíralapú vagy online kérdőívek használatával bizonyos soft skillek mérhetők, azonban fontos, hogy ezeket soha nem önmagukban vizsgálják a munkáltatók. Vannak olyan személyiség-kérdő­ívek, amelyek vizsgálják az alapvonásokat vagy preferenciákat az információ feldolgozásában, a döntéshozásban, az észlelésben. Vannak kérdőívek az érzelmi intelligencia mérésére. Ezeket mindig érdemes kiegészíteni egy kiértékelő beszélgetéssel, és így kaphatunk pontosabb képet – javasolja a szakértő. Kedvelt eljárás, amikor gyakorlatok közben figyelik meg a jelöltek kompetenciáit az úgynevezett AC (Assessment Center) alkalmával. Itt egyszerre több jelölt van jelen, és a munkakör ellátásához szükséges személyes kompetenciákat figyelik meg egyéni, páros és csoportos feladatokkal. – Ez ugyan időigényes, hiszen 4-6-8 órán át is tarthat mind a jelöltek, mind pedig a megfigyelők részéről, viszont a szavakon túl a viselkedés közben megnyilvánuló mintákat tudjuk megfigyelni, ami egy interjúban vagy egy kérdőív kitöltésekor nem feltétlenül jön felszínre – tette hozzá. Amennyiben ilyen felmérésekkel nem él egy munkáltató az állásinterjúban, akkor is van lehetőségünk ezen készségeinkből valamennyit megmutatni. Szilágyi-Bécsi Tímea szerint ilyenkor érdemes példákat hozni, helyzetek leírásával megmutatni, hogy például hogyan oldott meg egy nehezebb, nem szakmai problémát a jelentkező, hogyan rendezett egy konfliktust, vagy éppen mi jellemző rá az együttműködés közben. 

Minden területen hasznos 

– Mivel életünk nagy részében interakcióban vagyunk másokkal, így azt lehet mondani, hogy a soft skillek mindenhol fontosak. A mai, gyorsan változó világban elengedhetetlen a rugalmasság, a gyors problémamegoldás. Mindig jól jön, ha képesek vagyunk azonosítani a saját érzéseinket és másokét, illetve, ha ezeket tudjuk kezelni.

Az önmenedzselés képessége, vagyis ahogy kézben tartom az életem, a feladataim, szintén hasznos nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is.

Az, ha én belsőleg vagyok motivált arra, hogy értékes életet teremtsek magamnak, és nem külső forrásból várom a megerősítéseket, szerintem mindenki számára jelentőséggel bír – hangsúlyozta a HR-szakértő.

Bekecs Sándor