Kényszerlépés a vízgazdálkodásban: így ellensúlyozzák a csapadékhiányt Debrecenben

Befejezték a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) bővítését Debrecen térségben, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult projektet – amelynek fő célja a térség vízgazdálkodási lehetőségeinek javítása volt – kedden délelőtt zárták le hivatalosan.

A Nagymacsi Közösségi Házban tartott záróeseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a beruházás hasznosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, társadalmi szempontból is lényeges, hogy ilyen jóléti lehetőségek adottak.

Fontos érezni a felelősséget

– Elég nagy a feladat, hiszen nagy vízigénye van nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a jóléti intézkedéseknek is – mondta, kiemelve, nem mindegy, hogyan viszonyulnak az önkormányzatok, az emberek a vízvisszatartáshoz. Emlékeztetett: a megyei önkormányzat 2014 és 2020 között csaknem két és fél milliárd forintot fordított a belvízhálózatok fejlesztésére. Mint hozzátette, bízik abban, hogy tovább tudják folytatni a programot a jövőben is, hiszen a cél a zártcsatornás rendszer kiépítése.

Csűrös Krisztián, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője kiemelte, hogy az idei június világviszonylatban a harmadik, európai viszonylatban a második legszárazabb volt, az ilyen helyzetek pedig megtanítják a szakmát arra, hogy gyorsan reagáljon. Figyelmeztetett: 

nem csak az öntözővízhiánnyal van probléma az időjárási viszonytagságok miatt, az ökológiai vízpótlás és az ivóvízellátás is veszélybe kerülhet. 

A megoldáshoz, szavai szerint, szakpolitikai összefogás, együttműködés és forrás kell.

A 2017-ben indított projektet Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatója mutatta be a megjelenteknek. Rámutatott, hogy a fejlesztés jelentőségét igazolja többek között az is, hogy az igazgatóságuk működési területén 200 milliméternyi csapadék hiányzik egy naptári évben, s mint mondta, az öntözési igényeket ilyen csapadékhiány mellett kell kiszolgálniuk.

A beruházás eredményeként felújították a HTVR-szivattyútelepet, a munkálatok részeként új udvartéri vezetéket építettek, két szivattyút felújítottak, egy újat pedig beépítettek. Ezeken kívül számítógépes irányítórendszert alakítottak ki, felújították továbbá a kezelőépületet, a gépházat, a transzformátorállomást, valamint a hat- és a négykilovoltos rendszert. A projekt részeként megépítették a H-III-2 mellékvezetéket 6200 méter hosszúságban. A gravitációs vezeték átmérője a teljes hosszban ezer milliméter.

Miután Katona Imre, a kivitelező Aqua-General Kft. ügyvezetője készre jelentette a munkálatokat, a záróeseményen megjelentek megtekintették az elkészült beruházást. A projekt európai uniós és hazai forrásból, több mint 2,4 milliárd forintért valósult meg. 

BBI