Papíron kezdődhet a munka a debreceni iparterületek karbonsemlegességéért

Karbonsemlegességi dokumentum készítésére írt ki közbeszerzést a debreceni önkormányzat. A kezdeményezés célja egy olyan – tanulmánnyal alátámasztott – koncepció és akcióterv előkészítése, létrehozása és egyeztetése, mely meghatározza, hogy hogyan válhatnak a debreceni ipari parkok, iparterületek és vállalataik 2050-re karbonsemlegessé.

A június 7-i Közbeszerzési Értesítő adatai alapján a nyertes ajánlattevő feladata meglehetősen sokrétű: meg kell határozni a célokat, az ipari parkok és iparterületek keresletét, feltárni a jelenlegi helyzetet, viszonyokat, adottságokat és lehetőségeket, majd kidolgozni a jelenlegi helyzetből a célok eléréshez szükséges lehetséges forgatókönyveket és megvizsgálni ezek várható környezeti hatásait – ha ez elkészült, a forgatókönyveket egyeztetni kell az önkormányzattal, továbbá az érdekeltekkel, de – egyebek mellett – rögzíti az ajánlatkérés azt is, hogy az akcióterv koordinált megvalósítására, ütemezésére és nyomon követésére is figyelmet kell fordítani.

A programnak elsősorban az energiaellátás karbonsemleges vagy karbonmentes működésére és ennek környezeti hatásaira kell koncentrálnia. Területi lehatárolás szempontjából – a nagyfogyasztók, tehát az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet, a Déli Ipari Park és a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park területén működő és betelepülő vállalatok mellett a Debrecen területén működő egyéb nagy fogyasztók (legalább: TEVA, Globus, Alföldi Tej, Thyssenkrupp) kereslete jelenti a fókuszt, a kínálati potenciál felmérése érdekében kitekintéssel Debrecen város közigazgatási területére és térségére is.

Az ajánlatokat július 1-ig várják.

A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkentette karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezte (kiegyenlítette). A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

CH