Jön majd a 300 forintos liszt és a 800 forintos kenyér?

A jelenlegi súlyos aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ennek oka, hogy most hozzávetőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A tonnánkénti búzaár (a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest) 140 ezer forintnál jár, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit. Mindeközben az energiaárak terén is elszabadult a pokol: a Hajdúgabona Zrt. éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millió forintra nőtt, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig 5 és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt. A cégvezetők egyetértenek abban, hogy aki nem tudja ezeket a pluszköltségeket minél gyorsabban elismertetni az áraiban, az bizony pillanatok alatt tönkremegy - olvasható Petneházi Attila közleményében. 

Tovagyűrűző hatások(k)

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem búzatermesztési konferenciáján a napokban elmondta, hogy ma egy kiló búza ára 140 forint, ebből dolgozik a malomipar. Ez a liszt tekintetében (minden járulékos költséget számba véve) azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár fog hozzá tartozni. Ha igazából ezt az árréssel és az áfával megnöveljük, akkor bizony 300 forint feletti lisztárak fognak kialakulni a boltokban. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: júliustól további 40 százalékos lisztáremelés lép életbe. Ennek hatása tovagyűrűzik a malomipartól a sütőiparig a teljes vertikumon, de hogy az áremelést mennyire tudják majd érvényesíteni a piaci szereplők a fogyasztói árakban, az csak később derül ki.

Elszabadult költségek

Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat zajlik, immár háromnegyed éve. Szeptember eleje óta a liszt ára gyakorlatilag megduplázódott, november óta a gáz ára 5 és félszeresére nőtt nálunk, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott. Egymást érik a költségnövekedések több hullámban, nagy ütemben. – Az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagok piacán keresendő; a hírek szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés lesz a gabona- és a lisztpiacon. A harmadik ok pedig a gazdák, a gabonatermesztők hozzáállásában keresendő; az a gazda, aki nem hibázta el az eladásait, bizony 4-5-szörös extraprofitot zsebel be idén a tavalyi terménye után. Hatalmas aránytalanságok alakultak ki, melyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője (a malom- és a sütőipar) szenved. Lassan annyiért vagyunk kénytelenek átadni a termékeinket a kereskedelemnek, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt.