Az orosz-ukrán konfliktus alapjaiban változtatta meg a gazdasági kilátásokat

A 2021-es visszapattanás után a világgazdaság alapvetően optimistán várhatta az új évet, ugyanakkor számos területen jelentkezett szűk keresztmetszet (pl.: chipgyártás, konténerek, egyes nyersanyagok, szakképzett munkaerő terén), ami hozzájárult ahhoz, hogy a 2022-es esztendőre vonatkozóan 2021-ben is már csak mérsékelt növekedési prognózisok láttak napvilágot. A február 24-én kitört háború azonban alapjaiban változtatta meg a gazdasági kilátásokat – mutatott rá dr. Ferkelt Balázs, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője kedden, a debreceni MCC Aranybikában.

Recessziót követő visszapattanás

Az Újabb válság kapujában? – A világgazdaság kilátásai című eseményen elhangzott, a háború 2022 végéig történő elhúzódása tovább ronthatja a növekedési kilátásokat, több országban recessziót előidézve. 

– A legnagyobb gazdasági visszaesés Ukrajnában (35 százalék), Oroszországban (8,5 százalék) és Belaruszban (6,4 százalék) várható, a kontinensek közül pedig legjobban és elsősorban Európa érintett. A háború kirobbanását követően Oroszországgal és Belarusszal szemben (2022 májusáig öt körben) foganatosított szankciók a két ország gazdasága mellett több európai ország növekedését is hátrányosan érintik. Az Oroszországgal határos balti országok és Finnország az egész Európai Unió legalacsonyabb, 2 százalék alatti növekedési kilátásával rendelkeznek – jegyezte meg.

Ferkelt Balázs a Napló érdeklődésére elmondta, a 2020-as recessziót követő visszapattanás, a hirtelen ismét szárnyaló kereslet a lecsökkent kapacitások mellett, a korábban már említett szűk keresztmetszetek, ipari és energiapiaci változások (például elektromobilizáció, ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése), valamint az energia- és nyersanyagárak nagyarányú növekedése 2021-ben a korábbi évtizedek átlagához képest magasabb inflációs rátát okozott a világgazdaságban. Ennek ellenére a 2022-es háború jelentősen megnövelte az infláció mértékét és az inflációs kockázatokat is. 

– Tekintettel a háború lehetséges elhúzódására, az energiaárak alakulására, az élelmiszerpiaci áremelkedésre (Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartoznak) 2023-ra az idei évinél ugyan jóval alacsonyabb, de a 2000-es évek átlagánál magasabb infláció prognosztizálható – hangsúlyozta. Hozzátette, az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók – különösen, ha azok az Európai Unió részéről az olaj és/vagy földgáz-importra is kiterjednek – több ágazat esetében negatív piaci tendenciákat és ezzel párhuzamosan jelentős áremelkedést eredményezhetnek, amelyek egyre inkább egy stagflációs állapot felé sodorhatják Európát. A pandémia következtében végrehajtott kapacitáscsökkentés, majd a „visszapattanás” eredményeképpen hirtelen megnövekedett kereslet a háborús eseményekkel párosulva az értékláncok és a fuvarozási útvonalak működését is veszélyeztethetik. 

NE