Sikeresen működik a jégkármérséklő rendszer, de nem a generátorok okozzák a csapadékhiányt

Az ülésen sok más mellett tájékoztató hangzott el a termelésbiztonság növelése érdekében kialakított országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) működésével kapcsolatos tapasztalatokról. A beszámolót Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnöke tartotta. Elmondta, hogy sikeres a rendszer.

Magyarországon az Agrárminisztérium és a NAK közös döntése értelmében a már jól bevált rendszert választották, és Európában egyedülálló módon egész országra kiterjedő hálózatot építettek ki. Szólláth Tibor kifejtette, hogy az országos lefedettséget összesen 986 talajgenerátor biztosítja, amelyből 219 automata és 767 manuális működésű. Hajdú-Bihar megyében 56 talajgenerátor található, amelyből 14 automata és 42 manuális. A riasztási időszak április 15-től szeptembertől 30-ig tart, a jelzés az Országos Meteorológiai Szolgálattól érkezik, melyre reagálva az automata generátorok azonnal bekapcsolnak, a manuálisakat pedig az arra kijelölt kezelő indítja el. A tapasztalatok arról árulkodnak: fegyelmezetten végzik el a feladatukat a kezelők. A rendszer kiépítésének költsége mintegy kétmilliárd forint volt 2018-ban, és az éves működtetés is hasonló méretű forrást igényel.

Az elveket tekintve

A talajgenerátorok működési elvéről elmondta, hogy a gépek ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. Hangsúlyozta, hogy teljesen megszüntetni a jelenséget nem tudja, s példaként hozta, hogy a generátor használata nélkül lezúduló dió nagyságú jég az eszközt használva cseresznye nagyságúra csökken, így egyértelműen kisebb a kár, amit okoz. Emellett jellemzően csapadék kíséretében érkezik a jég, ami szintén csökkent a károkon. Az elnök tisztázta egyúttal, hogy a generátor nem oszlatja el a felhőzetet, a csapadékhiány nem függ össze a generátorok működésével, továbbá azt is, hogy a statisztikai adatok csak a mezőgazdaságot érintően tartalmaznak adatokat, a magán vagy önkormányzati tulajdont mellőzve.

– Becslések szerint csak mezőgazdaságban éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi kárenyhítést jelent a rendszer működése – mondta el.

A rendszert az egész országra terjedően kiépítették, ez azonban még nem elegendő: a fölpárolgást a jég kialakulásának helyszínén szükséges megtenni. Ez alapján a határ menti térségekben kialakuló jelenséget, ha az besodródik az ország területére, megállítani nem lehet. A rendszer határon túli kialakításáról folynak egyeztetések.

Több forrásból gazdálkodhat

A közgyűlésen egyebek mellett a megyei önkormányzat 2021. zárszámadását is elfogadták a képviselők. A beszámoló szerint a költségvetési előirányzatok megalapozottak, a költségvetés finanszírozása a megelőlegezési támogatásoknak és a pályázati előlegeknek köszönhetően folyamatosan biztosított volt. A megyei önkormányzat biztonságos, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat, kihasználja az uniós támogatásokban rejlő lehetőségeket.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése módosította az Integrált Területi Programja 2021-27. című dokumentumot. Pajna Zoltán kifejtette: Hajdú-Bihar megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz megyei indikatív keretösszege 116 milliárd forintról 127 milliárd forintra módosul. Mint mondta, több olyan tétel is van, amelyeket a GINOP Plusz keretéből helyeztek át a TOP Pluszba. Mindez megyei vonatkozásban az aktív turizmus, a gyógyfürdők és a közlekedés fejlesztését érinti. 

BBI