Városfejlesztési stratégia

2022.03.01. 13:32

Tervben egy szuperkórház építése Debrecenben

Már a lakosság számára is elérhető Debrecen Városfejlesztési Stratégiája (VFS), 30 napig véleményezhetik azt a debreceniek.

Forrás: Czinege Melinda

A stratégia legfőbb területeiről kedd délelőtt számoltak be a Hotel Lycium üvegtermében, ahol Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke elöljáróban elmondta: 

Hajdú-Bihar megye települései és Debrecen közös célok mentén tervezik a jövő fejlesztéseit. 

Mivel a VFS-ben a TOP Pluszból Debrecen számára elkülönített 43 milliárd forinttal is számolnak, ezért a megyei elnök a programról is ejtett néhány szót. – Összesen 116 milliárd forintot allokáltunk, ebből Debrecenbe 43 milliárd forint jut a fenntartható városfejlesztésre – tudatta.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke
Forrás: Czinege Melinda

Az Integrált Területi Programban (ITP) január 14-ig a megyéből 149 pályázat érkezett be a kincstárhoz, ezek értékelése zajlik. Pajna Zoltán tudatta, a megyei 73 milliárd forintos keretből több mint 46 milliárd forint értékű pályázatot már beadtak a települések. A versenyképes megye kiírásra több mint 30 milliárd, a klímabarát megyére 7,1 milliárd, míg a gondoskodó megye tekintetében 8,7 milliárd forint értékű forrásigány érkezett be. A megyei önkormányzat március végéig szeretné a döntési eljárást lefolytatni és a támogatói szerződéseket megkötni.

Papp László, Debrecen polgármestere
Forrás: Czinege Melinda

Papp László, Debrecen polgármestere a VFS kapcsán elmondta, a kidolgozásban rendkívül fontos szerepet töltött be az a cél, hogy a város minden pontját érintsék a fejlesztések. 

Összetett, sok fejlesztési elemet magába foglaló stratégiáról beszélünk, alapvetően város polgáraira fókuszáló, embercentrikus fejlesztéseket stratégiát hoztunk létre

– húzta alá.

 

A polgármester kitért arra, bár a cívisváros a megyei fejlesztési stratégiában a fenntartható városfejlesztési stratégia megalkotásával vállal szerepet a 2021-27-es uniós ciklusban, de a VFS túlmutat ezen az időszakon: a TOP Plusz lehetőségeit, D2030 fejlesztési stratégiáját, valamint további pályázatokat, egyéb hazai és saját forrásokat is magába foglalja. Hangsúlyozta: ezer milliárd forintos fejlesztési stratégiáról beszélünk, melynek egy új szerepre törekvő Debrecen áll a középpontjában. Már nemcsak a régió központi szerepét akarják megszerezni, hanem ennek a fejlesztési stratégiának köszönhetően egy meghatározó közép-európai, sőt európai város szerepét is megszerezheti Debrecen.

 

A polgármester felidézte, 2020-ban indult a stratégia előkészítése, létrehozták a szükséges munkacsoportokat, s öt főbb tématerületet jelöltek meg: az elsőben a prosperáló város munkacsoport a gazdaságfejlesztésre fókuszál, a második terület a zöldülő város, a harmadik a digitális, a negyedik a megtartó város – itt intézményi fejlesztésén van a hangsúly –, az ötödik pedig a kiszolgáló város, ahol közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgoznak.

 

– A fenntarthatósági városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb törekvése, hogy az új szerepkörre törekvő Debrecennek a fejlesztései folyamatait úgy foglalja össze, hogy a különböző fejlesztési területek egyensúlyát tudja garantálni – húzta alá.

 

Papp László ismertette, a következő időszak fontosabb kitűzései többek között: a város külső és belső közlekedési rendszerének továbbfejlesztése; a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése; a modern gazdaság igényeihez alkalmazkodó környezet kialakítása; a lakóterületek fejlesztése és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása. Az egészséges, zöld, értékőrző városi környezet és városüzemeltetés kialakítása tekintetében kiemelte a Civaqua programot, melynek első ütemében márciusban elindulhat a kivitelezés.

Papp László polgármester (balról) és Bács Zoltán kancellár
Forrás: Czinege Melinda

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, hogy az elmúlt években komplex és összehangolt tervezési munka folyt a megyével és a várossal. – Szeretnénk, ha az egyetem a modellváltást követően is a fenntartható és szolgáltató egyetemként programjaival komplementer módon tudná kiegészíteni a város, a megye és a régió céljait – szögezte le. Tudatta, az egyetem fejlesztési stratégiájában az elmúlt 4 és a következő 8 évben egy markáns fejlesztési program rajzolódik ki, mely 400 milliárd forintot meghaladó fejlesztést tűz ki célul. Ez három téma köré csoportosul: az oktatás, az egészségügy és az innováció, gazdaságfejlesztés. – Ezeknek a céloknak a fele egészségügyi, 30 százalék oktatási, 20 százaléka pedig innovációs célokat irányoz elő. Ezek egy része már rendelkezik kormányhatározattal és forrással, ilyen a debreceni autóipari központhoz kapcsolódó fejlesztések – tudatta. A kancellár az oktatáshoz kapcsolódóan kitért az Egyetem téri, a klinikai és a Böszörményi úti campuson a közműfejlesztések, de számos egyéb elemet is felsorolt, például az egyetem főépületének külső-belső felújítását is megemlítette.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja
Forrás: Czinege Melinda

Az egészségügyet érintően egyebek mellett beszélt arról, hogy reményeik szerint még ebben az évben megvalósul a sugárterápia fejlesztése, de még idén szeretnék bevezetni a robotsebészetet is. Forrást nyertek a gyermeksürgősségi központ létrehozására, illetve a mesterséges megtermékenyítés körülményeit szeretnék javítani. – Célul tűztük ki, hogy egy tömbkórházat, egy olyan létesítményt hozunk létre, amely magában foglalja az összes műtéti szakmát, illetve a járóbeteg-ellátást is szeretnénk koncentrálni. Ennek tervezési szakaszában vagyunk, még a helyszíne sem dőlt el, de azt látjuk, hogy erre a következő tíz éven belül szükség lesz – tudatta.

 

A gazdaságfejlesztés-innováció az egyetemi ipari parkhoz kötődik, ahol tart a Nemzeti Oltóanyaggyár fejlesztési programja. A kancellár többek között elmondta, az innovációs parkban a már meglévő központ mellett szeretnék felépíteni a gyógyszerész kar épületét egy középüzemmel együtt, ennek a forrásai már rendelkezésre állnak. Egy környezetvédelmi izotóp labort is szeretnének létrehozni, de egyéb más, nagyszabású terveik is vannak, például a volt Park Hotel helyén egy innovációs oktatószálloda és tanétterem beruházást terveznek, amely reflektálni kíván a turizmusban tapasztalható munkaerőhiányra is.


Kiss Dóra

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában