Az évszázad nyertese lehet Debrecen

Az évtized nyertesei címmel tartott konferenciát a magyar ipari vállalkozások helyzetéről a Makronómiai Intézet és az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Kölcsey Központ báltermében pénteken délután.

–  Biztos vagyok benne, hogy sikeresen túl leszünk ezen az életünket és a világgazdaságot meghatározó időszakon. Remélhetőleg az elmúlt két évet magunk mögött hagyva tudunk stratégiát alkotni és a jövőt tervezni – mondta nyitóbeszédében Papp László. A polgármester a konferencia elnevezésére utalva megjegyezte, Debrecen ennél ambiciózusabb: nem csupán az évtized, hanem az évszázad nyertese szeretne lenni. Kiemelte, erre minden lehetőség adott, mivel 2010 óta jelentősen megváltozott Magyarország keleti részének megítélése és a régiót érintő támogatáspolitika. 

– Nyolc évvel ezelőtt 150 hektárnyi ipari terület állt rendelkezésre Debrecenben, ma pedig 1500 hektárnyi ipari zónaövezetről beszélhetünk, ahová folyamatosan települnek be a cégek. A város egy gazdaságalapú városfejlesztésben hisz. Nemcsak a nagyvállalatok betelepítése jelent kihívást, hanem a debreceni gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektor növekedésének a támogatása. Az elmúlt években több mint 90 milliárd forintnyi támogatás jutott a helyi vállalkozásoknak, így nyugodtan állíthatjuk, hogy a debreceni vállalkozások a nyertesei voltak az elmúlt időszaknak.

A konferencián Kerekes György, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az intézménnyel kapcsolatban elmondta, 2020-ban azzal a céllal jött létre, hogy a gazdasági folyamatokat a rendelkezésre álló adatok ismeretével értékalapon lehessen megérteni. Így segítve a patrióta gazdaságpolitikát és a hazai vállalkozások fejlődését.

A siker jellemzői

– Az elmúlt fél évben végzett kutatásban kiválasztottunk ezer olyan ígéretes magyar vállalkozást, melyek a különböző termelőágazatokban az elmúlt öt évben átlagon felüli növekedést tudtak felmutatni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a cégek milyen képességeken osztoznak. Közös jellemzők közé tartozik, hogy ezek a sikeres vállalkozások több lábon állnak, széles portfólióval rendelkeznek. Emellett még a világjárvány alatt is folyamatosan beruháztak, rendszeresen részt vettek Európai Uniós pályázatokon, és hitelt is fel mertek venni – vázolta fel. Kerekes György szerint jellemző, hogy ezek a cégek optimisták, pozitívan tekintenek a jövő felé. Annak ellenére, hogy ők is nehézségekkel állnak szemben, legyenek azok akár a generációváltásból vagy a munkaerőpiacból adódó problémák. Ebből következik, hogy az ígéretes vállalkozások válságállóak is. A járvány alatt sem csökkent a bevételük, sőt ki tudtak használni újonnan adódó lehetőségeket.

György László szerint ahhoz, hogy egy régió sikeres legyen, fontos szerepet játszik a karakter, a kultúra és az életösztön. A Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint az észak-alföldi régió rendelkezik ezekkel az adottságokkal.

– Az elmúlt 12 évben sikerült Magyarországon egymillió munkahelyet létrehozni. Ez azért is fontos, mert ez teremtett alapot az adócsökkentésnek. Hiszen minél többen viselik a terheket, annál kevesebb súly nehezedik mindenkire. Ennek köszönhető, hogy tíz év alatt egy átlagos vállalkozás adóterhelését 52-ről 32 százalékra tudtuk csökkenteni – vázolta fel az államtitkár. Kiemelte azokat a cégeket, amelyek a válság ellenére is talpon tudtak maradni, és az esetleges leállási időszakot újratervezésre tudta fordítani. György László hozzátette, a válság ideje alatt azok a cégek kaptak támogatást, amelyek nem csökkentették a munkavállalók számát és nem halasztották el a beruházásaikat. Szerinte azért volt szerencsés a pandémia időszakában fejleszteni a vállalkozást, mert jelenleg, a megnövekedett gazdasági kereslet időszakában lényegesen több időbe és pénzbe kerül beszerezni az eszközöket.

Átalakult a piac

– A világgazdaság megváltozott a koronavírus-járvány alatt. Az olcsó kínai termelés korszaka lezárult. Ezt egyrészt a munkaerőpiac zsugorodása, másrészt a dinamikusan növekvő bérek okozták, amivel párhuzamosan nő a fogyasztóképes kereslet Kínában. Emiatt, és az ellátási nehézségek miatt a termelés közelebb került az európai piachoz – mondta György László utalva az európai termelési ágazatok fejlesztésének stratégiai fontosságára.

HL