Szakmai fórumot tartottak Debrecenben a gazdálkodóknak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium szakmai fórumot tartott a gazdálkodók számára az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásai kapcsán kedd délután a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán.

A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Jakab István, az Országgyűlés alelnöke ismertette, Magyarországon a vidék legnagyobb erőforrása az 5 millió hektár szántóföld, ami körülbelül 500 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. Mint mondta, a fórumon arról lesz szó, hogy ennek az erőforrásnak a kihasználása miként történik. Felidézte, az Európai Unió közös agrárpolitika reformja során hosszú vita zajlott. Két és fél év után, november végén született meg a politikai döntés, majd december 20-án hirdették ki a költségvetést az EU hivatalos lapjában. Eközben a tagállamoknak el kellett készíteniük a stratégiai tervüket, hogy az elkövetkező 5 éves időszakra milyen módon kívánják az ágazatokat működtetni az adott jogszabályi keretek között. Hangsúlyozta, a tárca szakemberei a megfelelő konzultációkat lefolytatták, így Magyarország határidőre benyújtotta a stratégiai tervét, ennek elbírálására és véleményezésére a bizottságnak 90 napja van, azonban készülnek arra, hogy nyár közepéig nem hagyják jóvá azt.

– Két év átmeneti időszak van, amikor még a régi eljárási rend szerint, de az új uniós büdzséből finanszírozzák a közös agrárpolitikát – tudatta. Hozzátette, a magyar kormány, látva azt, hogy a közös agrárpolitikában a források csökkenek, átcsoportosítást eszközölt. 

Igyekeztünk versenyhelyzetben maradni, sőt erősíteni a versenyt. Ezért zajlanak most komoly fejlesztések, 1560 milliárd forint áll rendelkezésre most ezalatt a két év alatt a vidékfejlesztésre, úgy, hogy közben az előző 7 éves időszakban volt 1350 milliárd forint

– húzta alá.

A fórumon arról tájékoztatják a gazdákat, hogyan kell felkészülni az elkövetkező ötéves időszakra, milyen támogatási formák lesznek. Ismertette, megváltozott a támogatás rendszere is, többek között 300 hektár fölött nincs területalapon kifizetés, de minden gazda vagy gazdaság 1200 hektárig megkapja az alapjövedelem-támogatást, ami vélhetően 58 ezer forint/hektár összeget tesz majd ki.

Az Agrárminisztérium részéről Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár tudatta, ebben a megyében a több mint 3500 beérkezett pályázat forrásigénye meghaladta 170 milliárd forintot. Emlékeztetett, számos pályázati felhívás jelent meg az elmúlt időszakban, nem maradt ki egy ágazat sem. Különösen fontos jelentőséggel bír, hogy vannak hagyományos vidékfejlesztési programhoz tartozó elemek, ilyen a mezőgazdasági külterületi utak támogatása. Ismertette, a megye 82 településéből eddig 58 pályázott az utak stabilizálására, ez nagyságrendileg 13 milliárd forint támogatási összeget foglal magába. – A megye talán egyik legnagyobb sajátossága az agrárkörnyezet- és az ökológiai gazdálkodás, ahol a gazdák környezettudatos, klímavédelmi célok érdekében különböző vállalásokat tesznek a saját gazdaságuk fenntarthatóságáért – tudatta.

Vitányi István országgyűlési képviselő arról beszélt, Biharban a mezőgazdaság meghatározó ágazat. A térségében 17-20 átlag aranykoronás földjeik vannak, de hála a korszerű technikának és a gazdák tudásának, ezekből is igen szép eredményeket termelnek. Kiemelte, a Hajdú 4-es választókerületben az állattenyésztés, növénytermesztés és élelmiszeripar is egyaránt jelentős. – 2021-ben vidékfejlesztésre közel 35 milliárd forint jött a mi térségünkbe, és jelentős beruházások voltak, s vannak jelenleg is folyamatban – tudatta. Példaként felhozta, hogy Derecskén egy péküzem több milliárd forintos beruházást szeretne megvalósítani, de Tépén van a precíziós gépek egyik élharcosa, Bakonszegen pedig egy juhtenyésztéssel foglalkozó termelőcsoport szeretne egy vágóhidat és egy húsfeldolgozó üzemet létesíteni. Felidézte, Derecskén és környékén 5 ezer hektárnyi terület öntözésére lett lehetőség, szeretnének a következő ciklusban ezt még 4 ezer hektáron megteremteni.

A Hajdú 6-os választókerület képviselőjeként Tiba István leszögezte, a térség komoly mezőgazdasági potenciállal bír, mind állattenyésztésben, mind növénytermesztésben a legjobbak között vannak, hiszen kiváló földekkel rendelkeznek. – Hajdúböszörmény és Hajdúnánás kiváló kapcsolatot alakított ki az egyetemmel. Végre a modellváltásnak azt a fajta előnyét is láthatjuk, hogy az egyetem tudja segíteni ezeket a városokat azzal, hogy közösen hoznak létre vállalkozásokat a mezőgazdaságon belül is – mondta. Hozzátette, a nánási MotoGP-pálya építése ellen sokan azzal érveltek, hogy vétek a jó földeket beáldozni, azonban hangsúlyozta, ez nem fog bekövetkezni, ugyanakkor a projekt egy komoly perspektívát biztosít a településeknek.

Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megye az agráriummal kapcsolatban mindenben dobogós helyen áll. Kiemelte, a magyar felsőoktatás egyik legerősebb bástyája a Debreceni Egyetem, fontos cél, hogy ne csak megőrizzék, hanem megerősítsék az egyetem ezen státuszát. – A következő időszakban rendkívül nagy kihívások állnak előttünk. A közös agrárpolitika alapján egy alapvető paradigma- és technológiaváltás várható az agráriumban, ehhez nagyon fontos az edukáció és a szaktanácsadás. Ebben a Debreceni Egyetemnek nagyon fontos szerepet kell vállalnia – húzta alá. 

KD