Helyi gazdaság

2022.02.24. 20:22

NAK fórum: ekkora összeggel még soha nem gazdálkodhatott a magyar vidék

Csütörtökön a böszörményi művelődési központban fórumot tartottak az új, közös agrárpolitikáról.

- Az elmúlt szűk tíz évben jelentős változás ment végbe a magyar vidéken, a vidéki életforma kezd felértékelődni. Ebben komoly szerepet játszik az, hogy a MAGOSZ, az agrárgazdasági kamara és a kormányzat egy remek együttműködés van – kezdte köszöntőjét Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

 

Örvendi László, a Hajdú-Bihar Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke a személyes találkozás fontosságáról beszélt, hiszen nem mindegy, hogyan tudják felkészíteni a gazdákat az új agrárpolitikára.

 

Tiba István országgyűlési képviselő elsőként az orosz-ukrán háborúról szólt. – Egyrészt készülünk a jövőre, másrészt tőlünk nem messze háború zajlik. Óhatatlanul mindenkinek a gondolatait áthatja, hogy vajon lesz-e hatása ennek a háborúnak azokra az elképzelésekre, amiket itt ismertetünk. A magyar kormány, ahogy eddig is, kitűnően tudja képviselni a magyar állampolgárok érdekeit, és bölcsen azt az elvet követi, hogy Magyarországnak ebben a háborúban nem szabad semmilyen módon részt vennie, azonban, amit az uniós kötelezettség ráró, azt meg kell tenni – szögezte le.

 

Ezek után kitért arra, a kiváló földekkel rendelkező Hajdú 6-os választókerületben jelentős az állattenyésztés és növénytermesztés. Mint mondta, a közös agrárpolitikában az érdekérvényesítés terén az unióval elég komoly küzdelmekre kell felkészülni.

Az irány nagyon jó, nem véletlenül kezeli a polgári kormány stratégiai ágazatként az agráriumot és ad meg mindent támogatást ehhez

– hangsúlyozta.

 

Győrffy Balázs, NAK elnöke leszögezte, a jövő január elsején induló új közös agrárpolitika jó néhány évre meghatározza a lehetőségeket és a feladatokat. A böszörményi fórum központjában a Vidékfejlesztési Program állt, hiszen közös agrárpolitikának két pillére van: az egyes pillér a közvetlen kifizetések, míg a kettes pillér a Vidékfejlesztési Program, az utóbbihoz kötelező hazai társfinanszírozást biztosítani. Ismertette, a kormányzati döntés az volt, hogy kettes pillérből 25 százalék forrást átcsoportosítottak az egyes pillérbe, azért, hogy a kifizetések ne csökkenjenek. – Ahhoz, hogy a források a kettes pillérben se csökkenjenek, szükség volt arra, hogy a hazai társfinanszírozást megemeljük, 80 százalékos hazai társfinanszírozással fog futni a Vidékfejlesztési Program – tudatta.

 

Ez azt jelenti, hogy a pályázatokban minden kifizetett 100 forintból 80 hazai és csak 20 az unió forrás. – Az elkövetkező hét évre vonatkozóan 4300 milliárd forintról beszélünk, ami az előző ciklushoz képest egy megháromszorozott összeget jelent, ehhez jön még az egyes pillérre rendelkezésre álló 3300 milliárd forint. Ekkora összeggel a magyar vidék még sohasem gazdálkodhatott – összegezte. Hozzátette: – Büszkék lehetünk arra, hogy olyan kormányunk van, akinek nemcsak a szavak szintjén fontos a vidék. Azt látjuk, hogy Magyarország kormánya a lehető legmagasabb támogatást adja a magyar vidék számára – hangsúlyozta.

 

KD

 

Borítókép: Molnár Péter

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában