Afrikai sertéspestis: közel sincs még vége

Habár az elmúlt másfél évben jelentősen le­lassult az afrikaisertéspestis-járvány (ASP) terjedése, de a vaddisznóállományban még évekig, évtizedekig fennmaradhat a betegség – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). 

Továbbra is szigorú korlátozások vannak érvényben a betegség miatt, ezek legfontosabb célja annak megelőzése, hogy a fertőzés a vaddisznókról a házisertés-állományba kerüljön. Amennyiben így történne, az tetemes gazdasági kárt okozna. 

Emberre nem veszélyes a kór. 

Magyarország rendelkezik az ASP felszámolására vonatkozó mentesítési tervvel, mely összhangban van az uniós jogszabályokkal. A terv tavaly szeptemberben módosult, abba beépültek a korábbi időszak gyakorlati tapasztalatai. Ezeket figyelembe véve a követelmények igazodnak az érintettek teljesítőképességéhez, számottevően csökkentek az adminisztratív terheik, az esetleges szankcionálásuk helyett az ösztönzésük lépett előtérbe, átalakult a kártalanítási eljárásrend is – részletezi a Nébih. 

Mindenütt kockázatos 

A szervezet honlapján lévő, folyamatosan aktualizált térkép szerint jelenleg gyakorlatilag egész Hajdú-Bihar megye korlátozás alatt áll, mint fertőzött vagy szigorúan korlátozott terület. A vaddisznóállomány sűrűsége nagyrészt 0–0,5 között van 100 hektáronként, néhány helyen 0,5 és 5 között. Ez az Alföldre és az Északi-középhegységre is jellemző, ennél sűrűbb állomány csak a Dunántúlon fordul elő.

Hajdú-Biharban a legtöbb fertőzött vaddisznót Debrecen–Vámospércs–Létavértes térségében, Nyíradony környékén és a Tisza mentén találták, ezért a megye keleti és nyugati része szigorúan korlátozott terület. Folyamatosan találnak elhullott vaddisznókat, megyénkben legutóbb január 12-én, Debrecen térségében, többet is. 

Az egész Észak-Alföld régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fertőzött vagy szigorúan korlátozott terület. Az eggyel enyhébb minősítésű magas kockázatú területbe Békés megye déli fele, Jász-Nagykun-Szolnok déli széle és északnyugati csücske, Pest megye nagy része van besorolva. A járvány szempontjából jelenleg már a legenyhébb minősítés is a közepes kockázat, ez Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye, illetve a Dunántúl nagy részén érvényes. 

Az afrikai sertéspestis elleni küzdelem egyik fontos eleme, hogy a vaddisznóállományt erősen meg kell ritkítani: a magyar akcióterv stratégiai célja, hogy az állománysűrűség 2025. február 28-ig legfeljebb 1 vaddisznó legyen 200 hektáronként (hivatalosan: 0,5 vaddisznó/négyzetkilométer). Dr. Forgács Barna, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezetének elnöke már tavaly februárban arról számolt be lapunknak, hogy megyénkben az állományritkítást nagyrészt elvégezték. 

Lelassult a terjedés 

„Áttekintve az Országos Vadgazdálkodási Adattár Hajdú-Bihar megyére vonatkozó vaddisznóállomány-becslési adatait az elmúlt három évben, egyértelműen látható az állomány csökkenése. Itt kell megjegyezni, hogy a vadászatra jogosultak még nem készítették el az állománybecslési jelentésüket 2022-re, tehát ezekkel a naprakész adatokkal még nem rendelkezünk. Az ASP Akciótervben meghatározott 0,5 vaddisznó/100 hektár sűrűségértéket 2025. február 28-ig kell elérnie minden vadászatra jogosultnak” – közölte a Nébih érdeklődésünkre szerdán. 

Azt is tudatták, hogy 2021-ben megyénkben 101 elhullott vaddisznóban mutatta ki a Nébih laboratóriuma az ASP vírusát, idén eddig 11 elhullott állatban. Hajdú-Biharban a szigorúan korlátozott terület aránya nem változott nagy mértékben a tavalyi évben. 2021-ben hat vadgazdálkodási egységet vont a hatóság ebbe a besorolásba. 

Az adatokat figyelembe véve az elmúlt másfél évben jelentősen lelassult a járvány terjedése, de a vaddisznóállományban még évekig, évtizedekig fennmaradhat a betegség

– közölte a szervezet. 

SzT