Idén is több száz pályázatot adnak be a sikerek érdekében

A megye 66 településének különböző pályázatait írja és menedzseli a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (HBMFÜ). A megyei önkormányzat cége csak a 2021-es évben 273 projektet menedzselt és 173 támogatási kérelmet nyújtott be. Korbeák György 2015 óta a HBMFÜ ügyvezetője, ekkor még csak négy önkormányzati ügyfelük volt, ma már a megye 82 településének döntő többsége velük dolgozik. Mint mondta, a társaság minden olyan, a megyét és a térséget érintő projektet és kezdeményezést fontosnak tart, ami a lakosságot, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat, a civil és egyéb szakmai szervezetek fejlődését szolgálja. A pályázat­írás és -megvalósítás mellett foglalkoznak többek között pályázati nyilvánossággal, szemléletformálással, de projekt-előkészítő dokumentumokat és megvalósíthatósági tanulmányokat is írnak. 

– Az ügynökség nonprofit jellege abban is megnyilvánul, hogy mi egyaránt foglalkozunk a milliárdos nagyságrendű infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó és a civil szervezetek kisebb összegű pályázataival is, illetve számos tájékoztató fórumot tartunk az aktuális tenderekről – mutatott rá az ügyvezető, majd az elmúlt évekre is kitért. 

– Látszik az, hogy vannak olyan időszakok, amikor dömpingszerűen kell beadni projekteket, ezek az európai ciklushoz kötődnek, általában a hétéves ciklus második, harmadik éveiben jelenik meg a legtöbb felhívás. Jelenleg ez úgy néz ki, hogy a 2021–27-es fejlesztési időszakban 2022-ben nagyon magas lesz a beadott pályázatok száma. Az előző ciklusban a 2016-os év volt hasonló, akkor 284 támogatási kérelmet készítettünk el, míg 2015-ben csak negyvenet – ismertette. Az ügyvezető úgy fogalmazott, számukra az a legfontosabb, hogy az uniós és a hazai források Hajdú-Bihar megyébe jöjjenek, abban pedig sokat fejlődtek a kedvezményezettek, hogy ezeket jól is használják fel. – Amikor egy projektet előkészítünk, végigvesszük az összes lehetőséget a településen, hogy mi a hiány, mit lehetne még továbbfejleszteni. Több időt töltünk kint a településen, mint korábban – mondta. 

Slágerterületek 

A legtöbb pályázatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Vidékfejlesztési program (VP) és a Magyar falu program (MFP) felhívásaira adják be. Ahogy növekedett a projektszám, úgy emelkedett az árbevétel és az alkalmazottak létszáma is. Míg 2015-ben öt fővel működött az ügynökség, addig idén már huszonöten dolgoznak, nem is csoda, hiszen a projektszám a tízszeresére nőtt. 

– A TOP-ban sláger volt az épületenergetika, az óvoda- és bölcsődeépítés, a belvízelvezetés rekonstrukciója vagy kiépítése, illetve a zöldvárosfejlesztés. A belvízelvezetésre például három körben közel 7 milliárd forintot költhettek a nyertes pályázataink révén az önkormányzatok. A mostani, 2021–27-es ciklusban a zöldváros pályázati konstrukció elemeit kibővítették a nem városi jogállású településekre is, most ez lesz a legnépszerűbb. A VP-ben a helyi piacok, a külterületi utak fejlesztése és a településképet meghatározó épületek rekonstrukciója volt a sláger. Nagyon kevés olyan település van már, ahol nincs helyi piac – ismertette Korbeák György. 

Az ügynökség 2021-ben összesen 58 darab pályázatot nyújtott be főleg külterületi utak és helyi piacok fejlesztésére. A hazai forrásból támogatott MFP felhívásaira 73 darab támogatási kérelmet adtak be. 

Egy-egy felhívásban dömpingszerűen töltik fel a pályázatokat, a TOP Pluszban már megnyílt felhívásokra holnapig több mint százat nyújt be az ügynökség. – Közel ezer támogatási kérelmet adtunk be 2015 és 2021 között. Azt látni kell, hogy ebben az évben 273 projektet menedzselünk, s ezekhez jönnek a továbbiak. Idén már van több nyertes pályázatunk, ezenkívül most péntekig beadunk több mint százat, illetve a következő hónapokban további kétszáz támogatási kérelmet a Magyar falu program, a TOP Plusz felhívásaira, s várhatók még egyéb kiírások is – részletezte Korbeák György. Jó esetben egy-két évig van náluk egy projekt, de akad olyan is, amelyet 2017 óta nem tudtak lezárni. A szolgáltatás lényege, hogy az ötleteléstől az utolsó beszámoló beadásáig egy kézben van egy-egy tender.

Formálják a jövőképet is

Sok esetben mentorszerepet is magukra vállalnak, hiszen jövőképépítést is végeznek az önkormányzatokkal. Kijelölik az irányokat, 2030-ig hova érdemes fejleszteni az adott települést. Bemutatják, milyen jó gyakorlatok vannak a megyében, az országban, illetve milyen lehetőségek lesznek az elkövetkező években. Az ügynökség például a 2021-es évben Hajdúnánásnak készített fejlesztési programot a 2020–2030-ig terjedő időszakra. A hajdúnánási program mellett kidolgozás alatt van több településé is. 
 

KD