A közfoglalkoztatottak értéket állítanak elő, megélhetést találnak

A jövő évi közfoglalkoztatásra 120 milliárd forintot különített el a büdzsében a kormány. Az elmúlt időszakban lelassult a dolgozók kiáramlása a közfoglalkoztatásból, várhatóan a következő évben is nagyságrendileg a jelenlegi létszám mellett működhetnek a programok.

Ez a létszám és az álláskeresői regiszterben lévő további munkaerő-tartalék biztosíthatja a létrehozott kapacitások fenntartását

– válaszolta a Belügyminisztérium a Naplónak a közfoglalkoztatás 2022. évi finanszírozásáról feltett kérdésére. A tárca hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatás nemcsak jövedelemhez juttatja a munka világából kiszakadt rétegeket, hanem segíti a helyi hagyományok megőrzését, a vidéki kultúra térnyerését és a vidékfejlesztést is. Az egyes megyék között nem célszerű sorrendet felállítani, hiszen a közfoglalkoztatásban mindig az egyén a legfontosabb. Cél, hogy az álláskeresők minél hamarabb visszatérjenek az elsődleges munkaerőpiacra. Ettől függetlenül a közfoglalkoztatottak száma jelzi, hogy erre a támogatásra az ország mely részeiben van legnagyobb szükség.

A Belügyminisztériumnak egyébként célja a közfoglalkoztatásban létrehozott értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése.

A termelőkapacitásokat az elmúlt években a szaktárca annak érdekében támogatta, hogy azok segítsék az önkormányzatok gazdaságos működtetését, hozzájáruljanak a közétkeztetés minőségi javításához.

A közfoglalkoztatási kiállítások kiválóan példázzák e tevékenység sikereit, az értékteremtő munka hasznosságát, továbbá a sokszor halmozott hátrányokkal küzdő dolgozók, illetve a közfoglalkoztatóként megjelenő önkormányzatok áldozatos munkájának erőfeszítéseit.

A kiállításokon megjelenő termékekről megállapítható, hogy sok esetben felveszik a versenyt akár az élelmiszerláncokban megvásárolható árukkal, sőt egyes esetekben igen magas minőségű, prémiumtermékeket is előállítanak az apró termelő műhelyekben

– válaszolt a Belügyminisztérium a Hajdú-Bihar megyei közmunkaprogramok termékeinek Berettyóújfaluban pénteken megrendezett találkozója kapcsán feltett kérdéseinkre. Ezekben a közmunka jelenéről, jövőjéről és értékteremtő jelentőségéről érdeklődtünk.

Országos viszonylatban megyénk harmadik helyen van a közfoglalkoztatottak számát tekintve. Hajdú-Biharban napjainkban közel 8 ezer embernek ad tevékenységet, megélhetést a közfoglalkoztatás valamilyen formája. Vezet Borsod-Abaúj-Zemplén (több mint 17 ezer fő), második Szabolcs-Szatmár-Bereg (közel 17 ezer fő). Hajdú-Biharban várhatóan az elkövetkezendő időszakban is jelentős mértékű lesz a közfoglalkoztatás, hiszen jelenleg közel 20 ezer álláskereső van. Ez a szám jelzi, a következő időszakban is lesz munkájuk a közfoglalkoztatást szervezőknek.

Javult az úthálózat

A közfoglalkoztatásban, Hajdú-Bihar széles körű állattartó sajátosságaiból is fakadóan, a legjelentősebb beruházások jellemzően a húsfeldolgozásra építkeztek az elmúlt években. Hajdúhadházon egy kis kapacitású juhvágóhíd, Hajdúböszörményben egy egymásra épülő programban vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, míg Hajdúnánáson a helyi adottságok figyelembevételével húsfeldolgozó üzem létesült. Nem kiemelve egy önkormányzatot sem, de érdemes megemlíteni azokat a programokat, amelyekben az előállított termékeket az önkormányzatok egymástól vásárolják, elősegítve ezzel is a programok hatékony működtetését.

A közfoglalkoztatási programok közül jellemzően azok működnek hatékonyan, amelyeket a helyi adottságokra, igényekre, lehetőségekre alakítottak ki.

Összességében a megvalósult programoknak köszönhetően javult a települések úthálózatának állapota, a közösségi terek minősége, lakóházakat, önkormányzati épületeket húztak fel és újítottak meg, számtalan helyen megoldódott a belterületi vízelvezetés problémája. A mezőgazdasági programokban megtermelt javak az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően magasabb feldolgozottságú termékek formájában jelentek meg a közétkeztetésben és a helyi piacokon.

Támogatás a kicsiknek

A kormány 2019-ben elindított egy, az ország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentését célzó programot. Ennek fő célkitűzése a gazdaságilag fejletlenebb térségekben a termelőkapacitások kialakítása, meglévők fejlesztése. A programba eddig országosan 150, Hajdú-Biharban 23 települést jelöltek ki.

A fejlesztésre kijelölt települések: Álmosd, Bakonszeg, Báránd, Biharkeresztes, Biharnagybajom, Bihartorda, Csökmő, Esztár, Földes, Furta, Fülöp, Gáborján, Görbeháza, Kismarja, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Monostorpályi, Sárrétudvari, Tetétlen, Téglás, Tépe, Újszentmargita, Vámospércs.

Közülük már vannak olyan önkormányzatok, akiknek támogatást sikerült elnyerniük fejlesztési elképzeléseikhez. Ezek a következők: Álmosd (tejfeldolgozó üzem), Bakonszeg (zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem fejlesztése, bolt kialakítása), Báránd (tésztaüzem felújítása és kapacitásbővítése), Földes (asztalosműhely fejlesztése), Fülöp (gyepszőnyeg-előállítás), Körösszegapáti (Apáti Ízek Kereskedőház létrehozása), Sárrétudvari (geocellagyártó üzem), Tetétlen (homoktövis-feldolgozó üzem és -bemutatóterem kialakítása), Téglás (szivacsgyártó üzem), Újszentmargita (tésztaüzem).

Mind kevesebben vannak

A közfoglalkoztatottak száma 2016-ban volt a csúcson. Akkor országosan 223 ezren, Hajdú-Biharban 21 ezren dolgoztak ebben a formában. A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően az álláskeresőknek és közfoglalkoztatottaknak elősegítették a minél hatékonyabb visszatérést a nyílt munkaerőpiacra. Ezzel együtt a válságból kilábaló gazdaság folyamatos megerősödésével párhuzamosan a közfoglalkoztatottak létszáma folyamatosan csökkent. Mindezeknek köszönhetően 2021-ben már csak közel 8 ezer fő vesz részt a megye közfoglalkoztatási programjaiban, és ez a szám országosan is 90 ezer fő alá ment.

Kovács Zsolt