Interjú

2021.06.10. 11:30

Ösztöndíj helyett munkaszerződés jön a szakképzésben

A szakképzés átalakításának újabb állomásához érkeztünk, a vállalatok megszólítása a következő feladat. Interjú Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárral.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kedden Debrecenben egyeztetett a Debreceni Szakképzési Centrum, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel arról, hogy a duális képzésben miképpen lehet még inkább megszólítani a vállalatokat. A helyettes államtitkár a Naplónak adott interjújában arról beszélt:

az új rendszer újdonsága, hogy a vállalati környezetben tanuló diákok nem ösztöndíjat, hanem munkaszerződést kapnak.

Az is szóba került, hogy a tavaly bevezetett szakmajegyzék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a hiányszakmákat pedig már nem listázzák, hiszen területenként eltérő lehet a felhozatal.

Hamarosan lezárul az első, új rendszer szerinti tanév. Milyen tapasztalataik vannak a szakképzés átalakításáról?

Szeptemberben indult az új rendszer, s a tapasztalataink jók. Elsősorban az iskolákra hárult most az átalakítás feladata, hiszen a hároméves képzés esetében az első évben csak az iskolában történik a képzés, majd utána már vállalati környezetbe is kiengedik a tanulókat. A technikusképzésben még egy évet tölt az iskolai rendszerben a tanuló, ugyanis az első évben ágazati alapoktatás van, ezután választanak csak szakmát. Ez nagy előnye a rendszernek, hiszen ismereteket szerez a tanuló, és megalapozottan tud szakmát választani.

Mi a következő lépés?

Most gyakorlatilag eljött az idő, hogy a vállalkozásokat informáljuk, hiszen szeptemberben ők lesznek azok, akik a hároméves képzésben részt vevő gyerekeket fogadni fogják. A duális képzésnek az a lényege – és ez az új rendszer most –, hogy nem ösztöndíjat kapnak a gyerekek, hanem munkaszerződést. Ezáltal a vállalatokat pozicionáltuk, hiszen ők választanak.

„A tanulónak teljesíteni kell, mert ha nem, szerződést bonthat vele a cég. Több mint 100 ezer forintot, a minimálbér több mint 60 százalékát kapja meg a tanuló vállalati környezetben.”

Ha az iskolában marad képzésre, akkor tanulmányi eredménytől függően maximum 50 ezer forintot kaphat. Megéri mindenkinek, hogy kikerüljön az iskola falai közül, de legfőképpen a gazdaságnak jó ez, mert így tudunk minőségi, jó munkaerőt képezni.

Hogy lépnek be a folyamatba a vállalatok? Hogyan szólítják meg őket?

A vállalatokat is tájékoztatjuk, hogy ez valóban más rendszer, a nyugat-európai rendszer felé mozdultunk el, azért, hogy a vállalatokat jobban tudjuk pozicionálni a képzésben. Gyakorlatilag olyan minőségi munkaerőt kaphat, amelyet ő nevelt ki magának. Szélesíteni is szeretnénk a foglalkoztató cégek körét, hiszen az, hogy a régi duális képzésben 7500 kis- és középvállalkozó (kkv) volt, rettentő kevés. A nagyvállalatok nagyon nyitottak, de szeretnénk a kkv-kat is nyitottá tenni, ebben a területi kamarák nagy munkát végeznek. A centrumok és a kamarák közötti összefogás révén az információátadást szeretnénk erősíteni. Most van egy kis törvényi módosítás, arról is szeretnénk beszámolni. Nem módosulnak az irányok, hanem a rendszer finomhangolása történik. Szeptember óta monitorozzuk az új rendszert, januártól már 2000–2500 gyerek van új munkaszerződéssel a rendszerben. A vállalati észrevételeket raktuk be a törvénybe; mint minden új rendszerre, erre is oda kell figyelni.

A debreceni találkozás célja, hogy a helyi vállalatokat jobban bevonják. Mik a tapasztalatai a megyében? A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Debreceni Szakképzési Centrum mennyire tudja építeni a kapcsolatokat?

Mintaértékű mind a területi kamarának és a centrumnak az együttműködése, mind pedig a vállalati kapcsolatok. Olyan jelentős információ­áramoltatást végeznek, ami nagyon lényeges, ez látszik az adatokból is. Eddig is elöl járt a terület, nagyon sok embert tudott bevonni a szakképzésbe. Most gyakorlatilag nagyon jó beiskolázási adatok lesznek, de nem csak a mennyiség változik, átfordultunk a minőség irányába.

„Olyan sok gyerek jött be a rendszerbe, hogy ma már nagyon sok technikumban 4,3 fölötti átlaggal jutnak csak be tanulók, sok gimnázium megirigyelné ezt.”

Ez helyes, mert az az alapvető célunk, hogy nagyon jó technikusokat képezzünk, illetve hogy a technikum az adott ágazat mérnökképzésének előszobája legyen. Olyan fejlesztések indultak ebben a régióban, hogy nem véletlenül lehet könnyen megszólítani a szülőket.

A tavaly bevezetett szakmajegyzék beváltotta a hozzáfűzött reményeket? Elég volt a 25 ágazat 175 szakmája az OKJ több mint hétszáz képzését kínáló rendszere után?

Igen, beváltotta a reményeket. Az ágazatokba csoportosítható 175 szakmát sokkal könnyebben megértik a szülők, jobban áttekinthető ez a jegyzék. Készítettünk egy szakmafüzetet, újdonság lesz, hogy a nyolcadikosoknak a tankönyvcsomagjába bele fogjuk tenni ezt a tájékoztatót. Ezt 740 szakmával nem tudtuk volna megcsinálni. Az átalakulás másik eleme az, hogy különbséget kell tenni az alapszakmák és a rövid képzések között. Alapszakmákat az iskolában oktatunk a továbbiakban mindenkinek, tehát felnőttnek, gyereknek egyaránt, viszont az iskoláknak meg kell tanulni, hogy rövidített képzéseket ajánljanak a felnőtteknek. Most azt láttam, hogy az új szakmajegyzékes rendszerbe januárig csaknem 20 ezer felnőtt jött be, ebből a 20 ezerből körülbelül 5 ezren kérték, hogy rövidített képzésben vehessenek részt. Egy kétéves képzést 6-12 hónapra le tudunk rövidíteni, mivel van beszámíthatóság. Tehát sok újdonság van a felnőtteknél is; az biztos, hogy hátrányt nem szenvednek, sőt ezek a képzések ingyenesek, korábban a piaci körülmények miatt elég borsos árat kellett fizetni ezekért. Ez jelentős változás, amit meg kell tanulni, időbe telik az OKJ-t ilyen szempontból felváltani.

Egyre többen választják a szakképzést, ez a jelentkezésekből is látszik. Beszélhetünk még hiányszakmákról?

Nem foglalkozunk úgy a hiányszakmákkal, hogy kigyűjtjük őket, ugyanis a területeknél nagyon különböző, városonként vagy akár egy nagyvállalat környékén is eltérő lehet. Ezért is töröltük el a Szabóky-ösztöndíjat, ami kifejezetten a hiányszakmáknak szólt, évente tíz szakmát lehetett megyénként megjelölni rá. Azért szüntettük meg, mert már nem volt életszerű. Helyette viszont jobban járt a szakképzés, hiszen általános szakképzési ösztöndíjat vezettünk be: mindenki, aki belép a szakképzésbe, általános szakképzési ösztöndíjat kap.

Kiss Dóra

Borítókép: Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár tudatta: az új rendszer tapasztalatai igen jók

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában