Igen népes a megyei sertésállomány

A takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg az a négy éven át tartó projekt, amelyet a Debreceni Egyetem, a Bóly Zrt., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa által létrehozott konzorcium valósított meg és nemrég ért véget. A kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül alakul. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából. A kutatási projekt keretében többek közt sikeresen zártak egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztést is. A közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérték – tudatta a konzorcium. (A szójatermesztés kutatási eredményeiről lapunk május 20-ai számában írtunk.)

A programban meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását. Ennek kapcsán lapunk arról érdeklődött, milyen minőségi követelmények vannak a sertéshússal szemben a 21. században az európai, illetve a távol-keleti piacokon.

– Az európai és a távol-keleti piacon jelentősen eltérnek a fogyasztói igények. Míg Európában, így Magyarországon is egyre több fogyasztó a soványabb, ám megfelelő lágyságú, csak nagyon visszafogottan márványozott sertéshúst keres, addig a távol-keleti piacokon a zsírosabb, erősen márványozott húsok iránt nagy a kereslet. Nyilván ennek a két eltérő jellegű igénynek nagyon nehéz egyszerre megfelelni. Sajnos, Magyarországról most a legtöbb távol-keleti országba nem exportálható sertéshús a vaddisznóállományban megtalálható ASP (afrikai sertéspestis) miatt, ezért elsősorban a hazai és az európai igények kielégítésére kell berendezkedni. Így a kutatás részeként elsősorban olyan takarmányozási megoldásokat dolgoztak ki, amelyek a kevésbé zsíros húsrészek optimális kialakulását segítik a sertések hizlalásakor – derül ki a válaszból.

Megyénk az élen

2020. december 1-én Magyarországon a sertések száma 2,8 millió, ez előző évhez képest 8,2 százalékkal, az összes egyed 5,7 százalékát adó anyakocáké 5,4 százalékkal gyarapodott. A sertések egyharmada jellemzően az Alföld középső részén: Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében össz­pontosult, és itt tartották a legtöbb anyakocát is – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. (Megjegyezték, hogy 2020-ban az évenként ismétlődő decemberi állatszámlálás a koronavírus okozta járvány miatt korlátozott volt, emiatt az állatállományra vonatkozó adatok a korábbi évek adataival csak korlátozottan hasonlíthatók össze.) A legtöbb sertést Hajdú-Bihar megyei székhelyű mezőgazdasági cégeknél tartják, az összes állat 12,3 százalékát.

SzT