A hazahozott aranykészlet segítette az új pénznemünk megszületését

Magyarország a történelem legnagyobb inflációjának „büszke” birtokosa; a hiperinfláció 1946 nyarán tetőzött, s a forint augusztus elsejei bevezetésével ért véget.

– A hiperinfláció egy olyan rendkívül gyors és nagy mértékű pénzromlás, mely esetén az árdrágulás meghaladja a havi 50 százalékot. A második világháborút követően Magyarországon ez a folyamat több mint egy évig tartott. A havi infláció megközelítette a 41 ezer 900 billió százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak – idézte fel érdeklődésünkre Fülöp Gyula, az OVB pénzügyi tanácsadó cég területi igazgatója.

Hiány volt mindenből

Mint kifejtette, a fenti folyamat több tényezővel is magyarázható. A világháborúban a vesztes oldalon álló államok közül Magyarországot is jóvátétel megfizetésére kötelezték, pedig addigra már kifosztották az államkasszát. A helyzetet súlyosbította, hogy elégtelen volt a termelés, mivel munkaerő sem volt, valamint az infrastruktúra és a gyárak nagy része is megsemmisült. Így Magyarországot abban az időben nemcsak áruhiány, hanem pénzhiány is jellemezte. Utóbbi enyhítésére a kormányzat a „bankóprés” beindítása mellett döntött, ami azt jelenti, hogy egyre magasabb címletű pénzeket bocsátottak ki. Ez a lépés azonban tovább erősítette a romlási folyamatot, ugyanis nem volt valós teljesítmény és megfelelő gazdasági háttér a javuláshoz. A magyarországi hiperinflációt előidéző jelenségek 1946 nyarán tetőztek, amikor a pénzromlás mértéke is ijesztően megugrott. Fülöp Gyula szemléletes példát említett: 1945 augusztusában 1 kilogramm kenyér ára 6 pengő volt, december első felében 310, a második felében 550 pengő. A pénzromlás drasztikusan folytatódott 1946-ban, és május elejére már 8 millió pengő, a végén 360 millió pengő, júniusban pedig 5 milliárd 850 millió pengő volt a kilós kenyér ára. – A gyakori váltások miatt egyre nagyobb címletű pénzeket bocsátottak ki, de az időszak végén már

„a bilpengő is a százmilliós címletnél tartott, ami azóta a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegyének számít”

– tette hozzá.

Reformok

A helyzetet végül a forint bevezetése oldotta meg, ennek egyik kulcseleme volt az ország elhurcolt aranykészletének visszaszerzése, ami fedezetet biztosított az új pénzhez.

– A mai forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be, ezzel leváltva az akkori magyar pengőt. Az új fizetőeszközhöz a pénzérméket először 2, 10, 20 filléres és 1, 2, 5 forintos címletekkel készítették el. Kibocsátáskor még aranyalapú pénzről beszélhettünk, melynek a váltója, 1 forint = 0,075 gramm arany volt. 1946. augusztus 6-án a Magyar Nemzeti Bank az elhurcolt aranykészleteket, 28,8 tonna aranyat és egyéb értékeket visszaszállíttatta az amerikai hadsereggel. Az új valuta bevezetésének, Nagy Ferenc miniszterelnök kormánya pénzügyi reformjának, a költségvetés szigorú felügyeletének és az újjáéledő magyar ipar termelésének köszönhetően az ország átvészelte történelmének legnagyobb inflációját – magyarázta a szakember.

Stabil fizetőeszköz

Arra a kérdésünkre, hogy sikeresnek mondhatjuk-e a forintot, hiszen több évtizede betölti a szerepét, igennel válaszolt.

– Voltak viszont viszontagságosabb időszakok is. A bevezetés utáni elbizonytalanodást követően a forint stabilizálódott, az 1970-es évek elejéig a belföldi stabilitása nem volt megkérdőjelezhető. Ezt követően a ’73-as és ’79-es olajválságok (drasztikus olajáremelés) megrengették az akkori keleti blokk országainak gazdaságát, köztük Magyarországét is. Majd a rendszerváltás utáni néhány évben ismét magasra ugrott az áremelkedés, 20-30 százalék körül mozgott. Azóta, néhány kilengés kivételével,

„folyamatosan csökkent az infláció, ezzel párhuzamosan stabilizálódott a forint”

– mutatott rá.

Azt is megtudtuk, azért nem olyan egyszerű a pénzváltás, hogy az államok minden komolyabb inflációnál alkalmazzák.

– Egy ország valutáját csak végső megoldásként szokták lecserélni más fizetőeszközre, általában ezt hasonló gazdasági és társadalmi válság előzi meg, mint ami hazánkban is tapasztalható volt az 1940-es években. Magyarország számára eshetőség lehet az euró bevezetése, mely az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, és jelenleg 19 ország hivatalos pénzneme. Ahhoz, hogy hazánkban is euróval fizessünk, különböző kritériumoknak kell megfeleljünk, melyek közül számosat jelenleg is teljesítünk (például kamatkonvergencia, rendezett költségvetés). Egyelőre azonban nem ismert a csatlakozás időpontja – jegyezte meg Fülöp Gyula.

Az árfolyam

A forint árfolyamának alakulásáról – napjainkat érintően is – elmondta, azt számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül ki kell emelni a hazai fizetőeszköz iránti kereslet változását. Ha nő a forint iránti kereslet, akkor az árfolyam felértékelődik. Például ha egy vállalat 300 forintért állít elő egy terméket és azt 1 euróért értékesíti (345 forint/euró árfolyam mellett) a nemzetközi piacon, akkor 45 forint haszna keletkezik. Ha azonban a forint erősödne az euróval szemben (300 forint/euró árfolyamra), akkor a vállalatnak nem keletkezne haszna. Tehát az árfolyam erősödésével párhuzamosan szűkül azon vállalatok köre, melyek a változó feltételek mellett is gazdaságosan tudnak a világpiacra termelni. Természetesen a felértékelődésnek pozitív hatása is lenne, ugyanis ez a folyamat mérsékelhetné az inflációt. – Belátható tehát, hogy

„nem minden esetben jobb egy erős valuta,”

a Magyar Nemzeti Banknak pont ez a feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt és a stabilitást a forintot illetően – hangsúlyozta.

Tizenhét számjeggyel leírva

A billió ezermilliárdot jelent: 10 a 12.-en, kiírva: 1 000 000 000 000

Néhány jelentős infláció számokkal leírva:

Magyarország: 41 900 000 000 000 000 százalék

Jugoszlávia: 5 000 000 000 000 000 százalék

Zimbabwe: 213 000 000 százalék

Németország: 3 000 000 százalék (pontosabban 3,25 millió)

Háborúval együtt járhat a pénzromlás

A világ legnagyobb inflációi zavaros politikai helyzetekhez kötődnek.

– Számos országban volt már példa hiperinflációra, ezek közül csak néhányat emelnék ki. Németországban az első világháborút követően a pénz romlásának a mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot, ekkor az árak kétnaponta duplázódtak – idézte fel Fülöp Gyula. – Ez köszönhető volt annak, hogy a vesztes háború miatt kártérítésre kötelezték a győztes országok, de mivel Németország nem fizetett, ezért megszállták az ipari központokat és gyárakat. A kieső bevétel pótlására fedezet nélkül kezdett a kormány pénzt nyomtatni, így elszabadult az árfolyam. A történelem harmadik legnagyobb áremelkedése Jugoszláviához kötődik, ahol 1993 októbere és 1994 januárja között 5 billiárd százalékos volt az infláció. Ennek fő oka a háború, emellett rengeteg kormányzati hiba vezetett a hiperinflációhoz.

Megszűnt nemzeti valuta

– Sajnos, ez a jelenség időről időre felbukkan, leginkább a háború sújtotta területeken, legutóbb például a kétezres évek elején Zimbabwében. 2008-ban éves szinten 213 millió százalék, vagyis percenként 440 százalékos volt az ottani infláció. A kordában tartására irányuló erőfeszítések, illetve a 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben végrehajtott háromszori denomináció (címletváltás) ellenére 2009. április 12-én gyakorlatilag megszüntették a nemzeti valuta használatát – mondta Fülöp Gyula.

Gyapotból készül, olykor fluoreszkál is

A 2014-től kibocsátott megújuló forint-bankjegysorozat címletei minden olyan látható és nem látható jellemzővel rendelkeznek, amelyek a korszerűséget, egyben a megbízható működést garantálják a készpénzforgalom minden szereplője számára. A forgalomban lévő bankjegysorozat grafikai tervét Pálinkás György grafikusművész készítette. A bankjegypapír a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, alapanyaga gyapot – tájékoztat a Magyar Nemzeti Bank.

A jelenleg forgalomban lévő pénzeinken – a hamisítás megelőzésére – van hologramfólia, biztonsági szál, rejtett kép, vízjel, illeszkedőjel, mikroírás, színváltó nyomat, kiemelkedő festékréteg; UV-fényben a sorozatszám fluoreszkál, és csak így látszanak a papír anyagában elszórtan lévő jelzőrostok, különböző képi motívumok.

SzT