Interjú Szijjártó Péterrel

2020.08.29. 07:30

A cívisváros vonzáskörzete a jövő régiója

Megyénk vállalkozásai a vírushelyzet közepette is tanúbizonyságot tettek bátorságukról.

Fotós: KOVACS PETER

Fotós: KOVACS PETER

A 471-es főút Debrecen-Hajdúsámson közötti felújított szakaszát avatta fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd Nyír­adonyban a kormány nevében támogatási szerződést írt alá a Paulik Kft. vezetőjével. Ezt követően a nyíradonyi városházán adott interjút a Hajdú-bihari Naplónak a megye gazdaságát érintő, illetve aktuálpolitikai kérdésekről.

Egy hónapon belül másodjára tesz látogatást Hajdú-Biharban. Ezúttal egy útátadásra érkezett. Hogyan látja megyénk gazdasági fejlődését?

Most gazdaságilag egy nehéz időszakot élünk át, hiszen a koronavírus nemcsak az emberek egészségét, életét, hanem a munkahelyeit is veszélybe sodorta. Ennek következtében a világ gazdasága, benne a magyar gazdaság is, a koronavírus-járvány kihívásaiból fakadó nehézségekkel néz szembe. Debrecen és Hajdú-Bihar azonban bebizonyította, hogy még a nehézségek közepette is számíthatunk az itt élők vállalkozókedvére, beruházási döntéseire, bátorságára. Debrecenből 25, Hajdú-Biharból összesen 35 vállalat kötelezte el magát új beruházások mellett annak érdekében, hogy megtartsák a náluk lévő munkahelyeket. Ezekhez a magyar kormány a beruházási érték felét oda is adja. A hajdú-bihari vállalatok 17 milliárd forintnyi fejlesztést hajtanak most végre, ehhez a kormány 8,2 milliárd forintnyi támogatást biztosít, és ezáltal négyezer ember munkahelyét meg tudjuk védeni. Hajdú-Bihar 2010 óta fantasztikus teljesítményt nyújt. 60 százalékkal magasabb az ipari teljesítmény, 2010-ben 13,3 százalék, jelenleg 4,4 százalék a munkanélküliség.

„A megye teljesítménye az egészen kiválóak közé tartozik, és ez most a nehéz időszakban is így van.”

Fotó: Kovács Péter

A fejlődéshez keretet adhat Debrecen agglomerációja, a létrejött agglomerációs tanács.

„Nem kérdés, Debrecen az ország első számú vidéki városa, az ország keleti központja, és nem túlzás: Debrecen a második főváros.”

A város további erősödése már Debrecen környékén, a Debrecennel való együttműködésén múlik. Ahhoz, hogy a megyeszékhely a mostani, egészen kivételes fejlettségi szintjéről tovább tudjon lépni, ahhoz a város körül is létre kell jönnie egy vele szervesen és szorosan együttműködő agglomerációnak. Itt már gyakorlatilag egy több százezres vonzáskörzetről beszélhetünk, és nagyon fontos, hogy ezt a vonzást ne korlátozzák országhatárok. Lényeges, hogy határon túli vonzerőt is fel tudjon mutatni Debrecen. Emiatt is tartom fontosnak az infrastrukturális fejlesztéseket. Amikor ma egy beruházásról dönt egy vállalat, akkor a döntési szempontok listáján az infrastruktúra az első helyen szerepel, hiszen a szállítás gyorsasága, kiszámíthatósága, biztonsága kritikus fontosságú. Tehát a Debrecen környéki infrastruktúra megerősítése rendkívül fontos. Ezért is jöttem el a 471-es út átadására. Jelezni akartam, hogy ez most egy részsiker, mert ez a beruházás majd akkor nyeri el végső értelmét, ha a 471-es út Debrecenen belüli három kilométeres szakasza is elkészül.

Mikorra?

Nem látok okot a késlekedésre. Egy három kilométeres útszakasz felújítása nem tartozik a magyar építőipar valaha volt legnagyobb kihívásai közé. Nem tudom azt elképzelni, hogy egy évnél hosszabban tartson egy ilyen munka. Innentől kezdve gyorsan tovább kell menni. Tasó képviselő úr és Papp polgármester úr is teljes mellszélességgel az ügy mellett állnak, én pedig a kormányban képviselem a beruházás fontosságát. Nem hiszem, hogy a közlekedésért felelős miniszternek bármilyen ellenvetése lenne.

Ha a megyének, a határon átnyúló régiónak megvan az infrastruktúrája, melyek lehetnek a gazdaság húzó ágai?

Három ágazatra érdemes fókuszálni. Ezeket kijelöli az ipari hagyomány és a földrajzi adottság. A három iparág az autóipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar. Autóiparban nem kérdés, hogy ahol a BMW-nek, a Continentalnak gyára van, ahol a legnagyobb első körös beszállítónak gyára van, ott az autóiparra hangsúlyt kell fektetni.

„Az, hogy a BMW szerves része lesz Debrecen további fejlődésének, óriási kapukat nyit ki. Ennek hatása van például a társadalmi, az oktatási, a kulturális és a sportéletre.”

Ráadásul egy olyan oktatási rendszer települ a BMW-re, ami nem kizárólag a BMW és nem kizárólag az autóipar számára képez majd magas szinten szakembereket. A Teva és a Richter jelenlétéből fakadóan a gyógyszeripar a jövő egyik kulcságazata lesz. Az, hogy a gyógyszeripar és az autógyártás uralja Debrecen gazdaságát, azért is szerencsés egybeesés, mert Magyarország export szempontjából ebben a két ipari ágazatban teljesít a legjobban. Amíg hazánk lakosságszámban a 92., addig gyógyszeripari exportban a 18., autóipari exportban pedig a 20. a világban. Ezek az ágazatok húzóágazatok lesznek a következő időszakban is. Most komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy az elektromos autókhoz kötődő beruházások is Magyarországra jöjjenek.

Fotó: Kovács Péter

Akár Hajdú-Bihar megyébe is? Például akkumulátorgyárak települhetnek ide?

Így van.

Információink szerint kínai és dél-koreai befektetők szeretnének itt létrehozni üzemet. Hol tartanak ezek a tárgyalások?

Ma az elektromos autóiparban az akkumulátorgyártók döntő többsége japán, koreai és kínai. Hazánkban az elektromos autóiparban egy óriási akkumulátorgyártási kapacitás jött létre. A legnagyobb akkumulátorgyárak közül néhány már itt van Magyarországon, és egy miskolci beruházást követően a vállalatok elkezdtek érdeklődni a keleti országrész iránt is. Fontos szempont, hogy a BMW esetében egy olyan gyártó vállalat költözik ide, amely komoly beszállítói holdudvarra tart igényt. Tehát a hazai beruházási ügynökség előtt most 21 olyan befektetési szándék van, amelynek egyik megnevezett potenciális helyszíne Debrecen. Ennek a fele az elektromos autóiparhoz kapcsolódik. A tárgyalások folyamatosak, ha lesznek publikus információk, akkor azokat kiadjuk.

A V4 az Unió gazdasági fejlődésének motorja. Milyen szerepe lehet ebben a dinamikusan fejlődő gazdaságú négy országban a mi, Debrecen-központú régiónknak? Illetve kopogtatnak-e a V4-ek ajtaján más országok?

Két dologról kell beszélnünk, a visegrádi együttműködésről és a közép-európai együttműködésről. Közép-Európa egyre erősödő térsége Európának, és ezen belül jelent egy szűkebb magot a visegrádi együttműködés. Ez utóbbi kibővítése nincs és nem is volt soha napirenden, mert van az a mondás, hogy ami jól működik, azt ne akard megszerelni. Tehát ez így jó, ahogy van. Ezzel ellentétben igenis szükség van a komplett közép-európai együttműködésre, alapvetően a V4 köré építve. Ebben egyértelműen Lengyelország a vezérhajó, mint a térség legnagyobb gazdasága. Mi pedig történelmi, gazdasági, barátsági, kereskedelmi oldalról is elég erősen kötődünk a lengyelekhez. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a nagyvárosaink teljesítménye is folyamatosan javuljon. Wrocław, Brno, Kassa, Debrecen – ezen kategóriájú városok gazdasága is zárkózzon fel a fővárosok teljesítménye mellé, vagy közel ahhoz. Jól látszik, hogy a gazdaság fejlesztése tekintetében Nyugat-Európában is elkezdődött a földrajzi diverzifikáció. A beruházók potenciális célpontjaként már nem mindenhol egyből a főváros jelenik meg, hiszen a fővárosok telítődésével, valamint az ebből fakadó árszínvonal emelkedésével már kevésbé versenyképesek, vagy kevesebb az előnyük a vidéki helyszínekkel szemben. Magyarországon is ezzel szembesülünk. A telítettség, munkaerőköltség szintje a vidéki nagyvárosok felé fordítja a befektetők figyelmét. Oda, ahol egyetem, ahol jó infrastruktúra, agglomeráció van. Ebben Debrecennek is szerepe van.

Úgy tudjuk, Debrecennek például Krakkó a versenytársa, miközben a lengyel város nagyságban, ipari hagyományokban nem Debrecen-kategóriájú. Mégis, miként lehet versenytárs?

Debrecen európai viszonylatban kisváros. Amikor az európai összevetésben a kisvárosokat, tehát a Debrecen-nagyságrendű városokat mérik össze, a hajdúsági megyeszékhely minden ranglistán az első tízben van. Ezt a pozíciót természetesen meg kell őrizni és folyamatosan javítani. A közép-európai vetélytársak is most már legalább annyian vannak, mint a nyugat-európai vetélytársak. Kihasználva azt, hogy Debrecen adott le először 2030-ig szóló fejlesztési koncepciót, és azt a kormány támogatja; kihasználva a BMW-beruházást és a körülötte lévő makrokörnyezetet; kihasználva az infrastrukturális fejlesztéseket, nekünk azt kell megcélozni, hogy Debrecen a saját kategóriájában a legvonzóbb európai célpont legyen. Az, hogy Közép-Európában már az, az vitán felül áll.

A fehérorosz válságot belpolitikai ügyként kezeli a kormány, és kimondottan a lengyel álláspontot követi. Konkrétan mit jelent ez?

A lengyeleknek van egy nagyon jelentős nemzetiségi kisebbsége Belarussziában. Ha van olyan nemzet a földön, amely tudja, hogy milyen jelentősége van a nemzeti kisebbségeknek, az a magyar nép. Mivel a lengyelekkel barátságban, szolidaritásban, szövetségi kötelékben vagyunk, továbbá külön gazdasági érdekeltségeink nincsenek Fehéroroszországban, és magyarok sem élnek ott, ezért mi megengedhetjük magunknak, hogy szolidaritásból, szövetségből, barátságból fakadóan a lengyel álláspontot támogassuk. Az biztos, hogy mi Magyarországon pontosan tudjuk a szabadság és a demokrácia értékét. Ez nyilvánvalóan a mi politikai kultúránknak meghatározó tényezője. Ugyanakkor mindig szem előtt kell tartani, hogy az adott ország polgárai tudják a legjobban azt, hogy nekik mi a jó. Fontos, hogy ezt figyelembe vegyük, illetve stratégiai hibát ne kövessen el az Európai Unió. Az nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban Belarusszia és az EU közeledni kezdett egymáshoz. Ha pedig a fehérorosz vezetés azt látja, hogy az Európai Unió nem akar tovább közeledni, akkor számukra egyetlen másik út van, az pedig keleti irányba vezet. Ha azt szeretnék, hogy Belarusszia egy saját erőből épülő demokratikus ország legyen, akkor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni.

A belarusz válság gazdasági és politikai szinten elér Magyar­országig?

A hírek szintjén mindenképpen. Mi, akik az Európai Unió keleti részén lakunk, érzékenyek vagyunk a közösség keleti politikájára. Ezért is tartom fontosnak, hogy a keleti szomszédságban az Európai Uniónak szövetségeseket kell gyűjteni, és nem elidegeníteni magától ezen országokat. Ebben a tekintetben mindenképpen van hatása, és persze némi gazdasági kapcsolat is van a két ország között. Ez annál könnyebben megy, minél kevesebb konfliktus terheli az együttműködést.

Fotó: Kovács Péter

Hétfő reggel bekérette a német nagykövetet. Ennek mi volt a pontos oka, és miben állapodtak meg?

A nagykövetek bekéretése a diplomáciában egy megszokott lépés akkor, ha az adott ország részéről valami olyan cselekedet vagy nyilatkozat történik, amely olyan mértékben sérti a másik országot, hogy érdemes ehhez az eszközhöz nyúlni. Németország vitathatatlanul az első számú politikai, gazdasági, kereskedelmi partnerünk Európa nyugati felében. Éppen ezért a politikai együttműködés a lehető legszélesebb spektrumon zajlik. Azt azonban látni kell, hogy a német kormányban van egy magyarellenes vonal, alapvetően a szociáldemokrata oldalon. A magyar­ellenes vonalnak az egyik főszereplője az a Michael Roth nevű szociáldemokrata külügyi államtitkár, akivel már 2012-ben is hatalmas vitákat vívtam. Ő gyakorlatilag egy antiszemita vádat fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Ez azért is sértő, mert a Magyarországon élő zsidó közösség tagjai biztonságban érezhetik magukat, a kormány és személy szerint a miniszterelnök nagyon sokat tett azért, hogy ez így legyen, hogy zéró tolerancia legyen az antiszemitizmussal szemben. Ma nem Magyarországon bántanak zsidó embereket, nem Magyarországon gyújtják fel zsidó emberek lakásait, nem Magyarországon kell félni a zsidóknak, ha kimennek az utcára, hanem más európai országokban. Jó lenne, ha a német kormány külügyi államtitkára először a saját háza táján söprögetne, és utána foglalkozna másokkal. Az antiszemitizmus vádja az a kategória, ami már nem kezelhető egyszerű kommunikációs eszközökkel, hanem az a nagykövet bekéretését vonta maga után.

Kovács Zsolt

Kapcsolódó cikkek:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában