Nagyot mentek a középvállalkozások az utóbbi időszakban

Ebből kiderül többek között, hogy az ország lakossága januárban 9 millió 800 ezer főt számlált, a nőknél a születéskor várható élettartam 79,2, míg férfiaknál 72,6 év, és tavaly átlagban 42 orvos jutott 10 ezer emberre. A publikáció a gazdasági területekre is mélyrehatóan kitért.

Egyre több a vállalkozás

A kiadás rögzíti, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a működő vállalkozások száma, 2018-ban például az előző évi szám 4,1 százalékkal nőtt, 756 ezer vállalkozást eredményezve. Az adatok alapján kijelenthető, a növekedés leginkább a középvállalkozások körében, ezen belül is a főtevékenységet vizsgálva az energiaiparban és az építőiparban mutatkozott meg. 2018-ban a vállalkozások 93,8 százalékát tették ki a mikro-, 5,2 százalékot a kis- és közép-, valamint 0,9 százalékot a nagyvállalkozások. Utóbbiak a foglalkoztatottak 35,1 százaléka, a kis- és középvállalkozásoknál 29,9, míg a mikrovállalkozásoknál 35 százalék dolgozott. Hozzáadott értéket tekintve a nagyvállalkozások 54,3, míg a mikro-, kis- és középvállalkozások együttesen 45,7 százalékot tettek ki. A gyorsan növekvő vállalkozások között az ipar és a kereskedelem volt kiugró, az előbbi száma 1063-ra, míg utóbbi 871-re nőtt. Ezek mellett az építőipari, a szállítási és raktározási, a tudományos és műszaki tevékenységi, adminisztratív szolgáltatási, valamint a vendéglátás, s az információs és kommunikációs szegmensben összesen 10 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma a tárgyévet megelőző három évben.

Hajdú-Bihar megye a 2020-as első negyedévi adatok alapján az országban regisztrált vállalkozások 5,7 százalékát, a hazai ipari termelés 2,8, az építőipari termelésnek pedig a 4,6 százalékát adja.

A KSH rögzíti, hogy az ipar teljesítménye 7,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 6,6, a beruházások volumene pedig 15 százalékkal nőtt, és a lakás­építések népességre vetített száma is meghaladta az országos átlagot. Hajdú-Biharban közel 102 ezer vállalkozás van, ami azt is jelenti, hogy egy főre 194 jut, ami magasabb az országos átlagnál.

Több a szarvasmarha

A mezőgazdaságot tekintve a termékek termelési szerkezete, amelybe a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés és az állati termékek előállítása tartozik, nagy változáson nem ment át az elmúlt két évtizedben. A növénytermesztés esetében a gabonafélék és az ipari növények mellett a kertészeti termékek termesztése jelentős. A 2000-es évtől 2019-re 10,4 százalékkal tolódott el a termelési szerkezet a növénytermesztés irányába, a tavalyi évben az állattenyésztés 24,7, míg az állati termékek előállítása 13,1 százalékon állt. 2019-ben 5,3 millió hektár állt mezőgazdasági művelés alatt, ezen belül a szántóföldi termelés közel 4,3 millió hektáron, gyepgazdálkodás 0,8 millió hektáron valósult meg, míg a gyümölcsösök és a szőlő kiterjedése 94 ezer, valamint 68 ezer hektár volt. A magyar szarvasmarha-állomány az utóbbi tíz évben több mint 200 ezerrel nőtt, ezzel szemben a sertés közel 500 ezerrel, a juh-, a tyúk- és a lóállomány pedig mérsékelten csökkent.

Nő az ipari termelés

Az ipari termelés volumene Magyarországon 2013 óta folyamatosan emelkedik. Tavaly főleg az exportértékesítés volt kiugró a tárgyévet megelőzőhöz képest. Az ipar 2019. évi bővülésében jelentős szerepe volt a feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártásnak, amely 2018-hoz képest 9,8 százalékkal emelkedett, és amelynél az export aránya az értékesítésben 90,6 százalék volt. Ennél magasabb számot csak az elektronikai ipar tudott produkálni a maga 96,2 százalékával.

A statisztikák szerint az építőipar teljesítménye az elmúlt évtizedben hullámzást mutat, de a 2016-os visszaesés után javulás figyelhető meg. A KSH rögzíti, hogy 2017-ben például az uniós tagországok közül hazánkban bővült legnagyobb mértékben az építőipari termelés, tavaly is csak Románia, míg azt megelőzően Lettország előzte meg Magyarországot. A növekedés az épületek és az egyéb épületek esetében is jelentős volt. Míg előbbieken belül a lakó- és ipari épületek építése, az egyéb építmények közül az út- és vasútépítések emelték jelentősen a számokat.

A lakásépítési kedv 2016-ban kezdett újra emelkedni, s ezzel együtt az építési költség is nőtt, amely 2015-höz képest Magyarországon volt a legmagasabb az európai uniós tagországok közül, többek közt emiatt drágábbak az új lakások.

Hogy jön ki az átlagbér összege?

Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország számokban 2019-es kiadványa külön fejezetet szentelt a jövedelemmel kapcsolatos adatoknak. A KSH szerint a nyugdíjas háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme az aktív háztartásokét a 2010-es és 2014-es év között növekvő mértékben meghaladta.

Nőtt a reálkereset

A következő évben kezdődött meg a jövedelmi különbség csökkenése, azonban szembetűnőbb 2017 és 2018-ban lett, amely ahhoz vezetett, hogy a két háztartástípus jövedelmi helyzete hasonló szinten alakult.

Érdekességként megjegyezték, hogy 2018-ban a legképzettebb, tehát felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a legképzetlenebb, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel bíró főkeresővel rendelkező háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme között kétszeres volt a differencia.

A jövedelmi viszonyokat azonban jelentős mértékben meghatározza a keresetek változása. A statisztikai adatok szerint 2013-tól a reálkereset folyamatosan nőtt, hét év alatt 53, míg csak 2019-ben 7,7 százalékkal emelkedett.

A pénzügynél a legmagasabb

A kiadvány tartalmazza, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 245 ezer forint volt tavaly. Ezt a KSH nemzetgazdasági áganként bontotta le a 2019-es évre, így a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagbért adó ág között 283 ezer forint a különbség. A teljesség igénye nélkül elmondható, az élmezőnyben a pénzügyi szolgáltatás 442 ezer, az információs és kommunikációs 415 ezer, míg az energiaipar-ág 401 ezer forintos nettó átlagbérrel szerepel. A középmezőnyben foglal helyet a szállítás és raktározás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a kereskedelem, valamint az oktatás, míg a sort a 164 ezer forintos átlagbért adó egészségügyi szolgáltatás, valamint a 159 ezer forintos vendéglátás zárja. A havi nettó átlagkeresetet a KSH a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján számította ki, amelybe a kedvezményeket nem vette figyelembe.

A KSH 2020. évi első negyedéves jelentése szerint Hajdú-Bihar megyében ezek a számok alacsonyabbak. A nettó átlagkereset, amelynél a közfoglalkoztatottakat is figyelembe vették, 209 ezer forint. A fizikai és szellemi munkát végzők között több mint 100 ezer forint a különbség. Az előbbinél 161, utóbbinál pedig 268 ezer forint volt a nettó átlagkereset, ami azt jelenti, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest a fizikai munkát végzők esetében 10,4, míg a szellemi munkát végzőknél 6,7 százalékos emelkedés figyelhető meg.

SZG