2020.06.05. 20:00
A cél: a zéró energiafelhasználású ház
Nem biztos, hogy megéri milliókat fordítani a lakóépületek költségoptimalizálására.
Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Az energetikai tanúsítvány elkészíttetése kötelező minden eladásra és tartós bérbeadásra szánt ingatlan esetén, néhány kivételtől eltekintve. Ha az épület az energetikai számításai alapján nem éri el a CC (megfelelt) energetikai osztályba sorolást, akkor az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell az adott épületre vonatkozó költségoptimalizált szintre vagy költséghatékonyság növelésére irányuló mérnöki korszerűsítési javaslatot.
Mérlegelni kell
A költségoptimalizálás azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a fejlesztési műszaki tartalmakat a korszerűsítéskor, amelyek a várható élettartam, a korszerűsítési költségek és a költségmegtakarítások alapján a legkedvezőbb megoldást eredményezik.
– A korszerűsítési árakat és a várható energiamegtakarítást tekintve, figyelemmel a körülbelül 30 év szerkezeti élettartamra, nagyon meg kell fontolni, hogy megéri-e a 30 centiméter vastag falszigetelés, a 45 centiméteres padlás-hőszigetelés, vagy a 0,8 W/m2K értékű, háromrétegű, kriptongázzal töltött ablak beépítése – fogalmazott Jónás Imre energetikai szakember. – Ugyancsak mérlegelni kell a kiválasztott fűtési energiahordozót, legyen az gáz, biomassza, villamos vagy megújuló energia, és a szabályozott fűtési rendszer kialakítását is. A korszerűsítés után az épület hőhídbesorolása nem változik, mivel az a lehűlő felület nagyságától és a vonal menti hőhidak hosszától függ, az épület teljes funkcióját és homlokzati struktúráját, illetve a megjelenését is át kellene tervezni a változás eléréséhez – hangsúlyozta a szakember.
Zéró energiafelhasználás
Jónás Imre kitért arra is: nem biztos, hogy a csúcstechnika a leggazdaságosabb megoldás, hiszen ha nagyon drága a korszerűsítés, van egy pont, ami felett már nem hoz annyi megtakarítást, hogy megérje annak a műszaki tartalomnak a megvalósítása. Természetesen ez a meglévő épületek energetikai korszerűsítésére vonatkozik.
„Új épületek tervezésekor és építésekor továbbra is a zéró energiafelhasználású ház a cél, ami azt jelenti, hogy az épület üzemeltetéséhez szükséges energiát a háznak meg kell termelnie.”
– Középületeknél a cél a 2016. évtől már érvényes, lakóépületeknél 2021-től a célirány a BB energetikai osztály elérése – tudatta a szakember. – Ezért igen fontos, hogy ki készíti el az energetikai számításokon alapuló energetikai tanúsítványt és az abban lévő költséghatékony korszerűsítési javaslatokat – fogalmazott az épületenergetikai szakértő.
Résen kell azonban lenni: ha nem elég felkészült a szakértő, akkor lehet, hogy a korszerűsítési javaslat gazdaságtalan lesz.
Természetesen, ha a tulajdonos ennek ellenére minden új technikát akar alkalmazni, az csak pénz kérdése.
Mindig egyedi
A korszerűsítés célja minden esetben az energiamegtakarítás, illetve az arra irányuló törekvés, hogy csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
– Az elvégzett energetikai számítások jelzik, hogy minden egyes épület energetikai korszerűsítése egyedi, nem lehet sablonra ráhúzni, figyelembe kell venni a tulajdonos életvitelét, igényét és anyagi lehetőségeit. Ezenfelül a helyszíni műszaki lehetőségeket is fel kell mérni, hiszen egy faelgázosító kazán fahasábokkal működik, és a fahasáb nedvességtartalma is nagyon fontos. Ezért a téli tüzelőt már tavasszal meg kell venni, és szárítani, tárolni kell, ez helyigényes. Végső soron az sem elhanyagolható, hogy mennyibe kerül a beruházás, és utána a havi rezsiköltségem mennyi – részletezte Jónás Imre.
Jogszabályi előírások
Azoknak az épületeknek, amelyek 2021-ben szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a megközelítőleg nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait (BB). Az épület teljes energiafogyasztásának megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m2a lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az építőanyagoknak. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hőátbocsátási tényezőket szerkezettípusonként. A megközelítőleg nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A BB energetikai osztály eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni.
KD
Kapcsolódó cikkek:
