Hosszú távon megéri belépni az eurózónába

Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy következő országként Bulgária csatlakozhat az euróövezethez.

A 2007 óta EU-s tagállamnak számító bolgárok a tervek szerint még idén kapcsolódnak az euró előszobájának mondott ERM-2 árfolyamrendszerhez, majd 2023-tól bevezetik a közös európai valutát. Ennek apropóján a Hajdú-bihari Napló két gazdasági szakembert kérdezett többek között arról, hogy szerintük mikortól valósulhat meg hazánk eurózóna-tagsága.

„A közös valuta nemcsak gazdaságilag, hanem az európai identitás kézzelfogható szimbólumaként is nagy jelentőséggel bír”

– hívta fel a figyelmet Tőkés Tibor integrációs szakértő.

– Elmondható, hogy összességében megkönnyítené az emberek életét az euró bevezetése, hiszen nagyobb arányú foglalkoztatást, jobb minőségű munkahelyeket teremthet, emellett még szélesebb piaci választékot és stabil árakat a fogyasztók, polgárok számára. De nemcsak a magánszemélyekre nézve lenne előnyös, hanem a gazdaság egészére és a vállalkozások számára is – fejtette ki a Naplónak a szakember.

Mint megtudtuk, a nemzetgazdaság egészét tekintve a közös valuta növeli a gazdaság stabilitását, megszűnnének az átváltásokból következő kockázatok azon kereskedelmi ügyletek esetében, melyek határon átnyúló elemeket tartalmaznak.

– A közös valuta növeli az árak összehasonlíthatóságát, így lehetővé teszi a fogyasztók, a vállalkozások számára, hogy a lehető legkedvezőbb áron jussanak hozzá a kívánt termékekhez és szolgáltatásokhoz – ismertette Erdey László közgazdász.

– Pozitívumként említhető, hogy a pénzcsere következtében akár jelentős lakossági pénzállomány is visszaáramolhatna a gazdaságba. Ez elsősorban azokra a bankjegyekre vonatkozik, amelyek jelenleg a lakosság birtokában vannak megtakarítások formájában, ám tulajdonképpen a „párna alatt rejtegetik” egyszerű készpénzként. Hosszú távon hazánknak mindenképpen érdemes belépnie az eurózónába, hiszen az ország így erőteljesebben integrálódhat a közös piacba, és a közös gazdasági kormányzásnak köszönhetően a nemzetgazdaság stabilitása, a GDP növekedésének üteme a tagság következtében emelkedhet – fejtette ki a világgazdasági szakértő, aki ugyanakkor az elsietett belépés kockázataira is felhívta a figyelmet.

Még szükség van a forintra

Mint rámutatott, a valutacsere egyszeri inflációs hatása mellett – a vállalkozások az átváltáskor a tapasztalatok szerint felfelé kerekítenek – jelentős problémát okozhat a monetáris politikai mozgástér számottevő beszűkülése. – A jelenlegi jegybanki önállóságra, így az önálló fizetőeszközre mindaddig szükség van, amíg hazánk folyamatos felzárkózása az euróövezet legfejlettebb országaihoz még további szintre nem lép. A korai belépés hátrányai a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság alatt is bebizonyosodtak, elsősorban a valutaövezet néhány kevésbé fejlett országában – világított rá Erdey László.

Teljesíteni kell a kritériumokat

A fogyasztói árakkal kapcsolatban kimutatható, hogy a közös valuta bevezetésének köszönhetően összességében közeledtek egymáshoz kontinensszerte. Az euró 2002-es színre lépése Németországban a fogyasztói árak tekintetében rövid távú dráguláshoz vezetett, de idővel visszaálltak a normál szintre. Ez abból is következhetett, hogy az átváltások esetén a kereskedők felfelé kerekítettek, ami a fogyasztók számára káros, míg az előbbiek szempontjából előnyös gyakorlat volt.

„Az életszínvonal nem feltétlenül a használt valuta, hanem inkább az egyes kormányok gazdaság- és társadalompolitikájának függvénye”

– hangsúlyozta Tőkés Tibor.

– Így azt, hogy az eurózóna-tagság növeli-e az életszínvonalat, nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni. Az övezetbe való belépéshez hazánknak mindenekelőtt teljesítenie kell az 1993-ban hatályba lépett Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott maastrichti konvergenciakritériumokat. Ebben fektették le ugyanis a Gazdasági és Monetáris Unió célkitűzését, ennek alapján határozták meg annak tervét, pontosan lebontott szakaszokkal, valamint céldátumokkal. Mivel Magyarország vállalta az euró bevezetését, ezért a 2020-as években valószínűleg meg is történik majd – nyilatkozta az adjunktus.

MSZ