A villamos és geotermikus energiáé a jövő

Az Európai Unió tagországainak vezetői decemberben egyezségre jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re teljesen karbonsemlegessé váljon, azaz a globális klímaváltozásért felelős szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátás nullára csökkenjen a kontinensen (a tagállamok közül egyedüliként Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a megállapodásban foglaltak végrehajtására). Ez a megegyezés alapjaiban változtathatja meg az eddigieket az élet több területén, elég például csak arra gondolni, rengeteg lakásban földgázzal vagy tűzifával fűtenek napjainkban is.

Létezik megoldás

– Energetikai szakemberként és mint a jövőért felelős ember örömteli eredménynek tartom, hogy az EU kormányfői elfogadták a tervezetet – hangsúlyozta Jónás Imre épületenergetikai szakértő a Hajdú-bihari Naplónak. – Ezek alapján az elkövetkezőkben a fosszilis energiát – például a földgázenergiát – el kell majd felejteni mint energiahordozót. Az épületek üzemeltetésénél már létezik karbonmentes műszaki megoldás fűtésre, hűtésre és használati meleg víz előállítására, éppen ezért én úgy látom, hogy a jövő a villamos és geotermikus energiáé. Magyarország négy feltétellel szavazta meg a klímacsúcson az EU-s javaslatot: az átállási költségeket a szennyező országok fizessék meg, ne emelkedjen a lakossági energia és élelmiszer ára, maradjon meg a kohéziós támogatási rendszer, valamint az unió fogadja el az atomenergiát mint karbonmentes energia – ismertette a szakember.

Jelenleg a következő energiahordozókat használják az épületek üzemeltetésében: villamos energia, földgáz, propángáz, tüzelőolaj, szén, tűzifa (szilárd bio­massza), pellet, biogáz és a megújuló energiák. Ezekből egyedül a villamos energia nem váltható ki, minden más helyettesíthető a tudomány mai állása szerint. A villamos energia előállítása Magyarországon jelenleg atomerőmű, szénerőmű, földgázüzemű erőmű, gázmotoros villamoserőmű és napelemes rendszerekben termelődik, a többi energiahordozó elenyésző. Az elkövetkező 30 év feladata, hogy a villamos energia teljesen CO2-kibocsátásmentes termeléssel jöjjön létre. A távhőszolgáltatók energia­szükségletét a mélyfúrású magas vízhőmérsékletű geotermikus kutakból lehet kinyerni.

Jól kell tervezni

– Ezekből a napelem, a geotermikus meleg víz és atomerőmű az, ami karbonmentes – hívta fel a figyelmet Jónás Imre. – A villamos segédenergiával működtetett hőszivattyúkkal már most megoldható a párizsi megállapodásnak megfelelő épületüzemeltetés. Ha megoldják az elektromos kazán energiahatékonyságának kérdését – mondjuk nem hőátadás, hanem ionizációs molekulamozgás fejlesztené a hőt – akkor ez a megoldás is szóba jöhetne. Folynak kísérletek a fúziós erőmű megalkotására, de a végső megoldásra ebben még várni kell – ha szerencsénk van mire a paksi atomerőmű életciklusa végéhez ér, talán elérhető lesz. Úgy gondolom, hatalmas feladat elé állította a különféle szakembereket, hogy a maguk területén miként oldják meg a károsanyagkibocsátó energiahordozó kiváltását: például hogyan készüljön majd a cement mint építőipari kötőanyag, mert annak az előállításához magas hőmérséklet kell. De említhetem a téglagyártást vagy a kőzetgyapotot mint hőszigetelő anyagot, melyhez szintén magas hőmérsékleten habosítják a kőzetet. Napjainkban egy létesítmény építése előtt a tervező elkészíti a vázlattervet, mely már kész funkcionális koncepció. Az épület­energetikus megtervezi a lehűlő határoló szerkezetek réteges felépítését, kiszámolja a páradiffúziós görbét, a benapozást, és kiszámolja a primerenergia éves igényét. Ezt követően több alternatívás ajánlás készül az alkalmazandó hőtermelő épületgépészeti rendszerre, ahol már most is meg kell felelni az épület energiafogyasztás minimum 25 százaléknyi megújuló energiaalkalmazást előíró szabályozásnak. Jövőre már minden új – többek között a lakóépületeknek is – az energetikai táblázat alapján legalább BB besorolásúnak kell lennie, azaz közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. Mivel hazánkban az épületek élettartama 50 évre tervezett, ezért az idén kezdődő beruházásoknál már figyelni kell arra, hogy 2050-től karbonmentes követelmény lesz életben, tehát már most teljes egészében megújuló energiahasználatú házakat kellene építeni – nyilatkozta a szakértő.

MSZ