Megcsodáltuk Derecskén hazánk legszebb birtokát

Patyolattiszta műanyagládákból összefűzött „kisvonattal” zötyögünk az almaillatú délutánban. Melenget a szeptemberi napsütés, körülöttünk zöldell a gyümölcsös, a fák végeláthatatlan, csinos sorai között néha felvillan egy-egy almaszedő csoport. A szerelvényt húzó traktor egyenletes pöfögése elringat, az ember hajlamos elfeledkezni a mindennapok gyűrődéseiről, valóban olyan idilli ez az egész. Magyarország legszebb birtokán jártunk, a derecskei Bold Agro Kft. kertjében.

Legjobb a legjobbak között

A Magyarország Legszebb Birtoka versenyen a közönségdíjat, a gyümölcstermesztő birtok első helyezését és az abszolút fődíjat is elnyerte a Hajdú-Bihar megyében jól ismert vállalkozás. A cégcsoport főbb ágazatai, a sertéstenyésztés, a növény- és gyümölcstermesztés, a gyümölcsfeldolgozás és -forgalmazás valamint az ezekre épülő vendéglátás olyan egyedülálló szimbiózisban működik, mely jelentősen segíti a környezetterhelést és minimalizálja az ökológiai lábnyomot – így szólt a szakmai zsűri indoklása. Az ágazatok közül a vállalkozás két fő üzletága a sertéstenyésztés, valamint a növény- és gyümölcstermesztés. Ezek összekapcsolódnak: a birtok megtermeli a sertések takarmányát, a sertések megtermelik a gyümölcsfák számára szükséges tápanyagokat – trágya formájában –; a kör pedig nem ér véget: a gyümölcsfák évente sok ezer tonna almát érlelnek, melyből ötezret értékesítenek is, illetve félmillió liter prémium minőségű saját gyümölcslevet forgalmaznak, valamint sertéshúsukból ínycsiklandó ételek készülnek a birtokon található étteremben.

Együtt

A családi vállalkozást Szabó Imre alapította majdnem harminc évvel ezelőtt, 1990-ben, s mára a 130. legnagyobb magyar tulajdonú vállalkozássá nőtte ki magát. A cégcsoport 140 állandó és 150 idényjellegű munkatársat foglalkoztat, s ezzel megyénk legjelentősebb munkaadói közé tartozik. Az alapító 2010-tól tudatosan vonta be a következő generációt a vállalatcsoport vezetésébe. Mostanra átadta a stafétabotot: fia, dr. Szabó Viktor vette át tőle a teljes vállalkozás irányítását, fő felelőssége a sertés- és növénytermesztési üzletág – ezek termelik az árbevétel jelentős részét –, valamint a technológiai újítások felkutatása. Testvére, Szabó Veronika irányítja az Almavirág Éttermet, mely a családi birtokról származó alapanyagok mellett csak a helyi termelők nyersanyagaiból készíti ételeit. Szabó Viktor felesége, Szabóné Karcza Veronika területe a gyümölcsfeldolgozás és a prémium gyümölcslevek forgalmazása. S mivel a családok a birtok területén laknak, a harmadik generáció – az unokák – nap mint nap megtapasztalhatja a természet, a gazdaság csodáit. Élelmiszerre mindig szükség van, mondta Szabó Viktor, a jövőjüket ebben az ágazatban képzelik el. Továbbra is saját maguk által termelt génmódosítástól mentes gabonát használnak fel a sertéstenyésztéshez, és a felelős kertművelésnek köszönhetően egészséges gyümölcsöt termesztenek, termékeiket pedig ezek feldolgozásával állítják elő.

Napi tizenhét etetés

Jelenleg 3300 kocájuk van, jövőre 110 ezer sertést tudnak kibocsátani. A sertéstenyésztésben a legmodernebb technológiákat használják fel, laikus fülnek például tetszetős megoldás az állatok vályújában elhelyezett szonda, mely figyeli az étkezési szokásaikat, s adatainak megfelelően a nagyobb étvágyúaknak több, a kisebbeknek kevesebb takarmányt adagolnak a következő etetéskor. Ezt sajnos nem láthattuk – vagyis szerencsére. A sertések egészségét nagyon szigorúan védik.

Csak komoly zsilipelés, kétszeri teljes átöltözés és fertőtlenítés után léphetnek be a dolgozók az állatok lakhelyére, idegenek pedig egyáltalán nem.

Így lehet elejét venni többek között a sertéspestisnek is. Mindennek köszönhetően sertéstelepük a szakmai berkeken belül irányadónak tekintett dániai telepek között is a legjobb húsz százalék közé sorolható.

A kert

1500 hektár szántóföldön termesztenek takarmányt a sertéseknek, főként kukoricát. Jövő tavaszra már 110 hektáron virágozhat az alma, 80 hektáron meggy, a birtok hűtőháza pedig négyezer tonna almát tud tárolni, méghozzá különleges módszerekkel: 21 helyett egy százalékos oxigén- és két százalékos szén-dioxid-tartalom mellett, egy fokos hőmérsékleten. Kipróbálták: a tárolt alma így akár egy évig is megőrzi a minőségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy marad is belőle.

Öntözéskor figyelembe veszik a fák speciális igényeit, és csak annyi vizet használnak fel, amennyi okvetlenül szükséges.

Nem öntöznek abban az élettani szakaszban, amikor az almafának kiszárításra van szüksége. Betakarítás előtt egy hónappal mérik az alma átmérőjét, és ekkor is ennek megfelelően adagolják a vizet. Megfelelő körülményeket teremtenek a madaraknak, hiszen ők pusztítják a kártevőket.

Az így megérő derecskei almát 23 ezer gyerek eheti a suliban az iskolagyümölcs programnak köszönhetően, az „okoskert” pedig nyitva áll a látogatók előtt.

A cég nem csak anyagi fejlesztéseivel tekint a jövőbe, hanem azzal is, hogy a felnövekvő generációk szemléletét is formálni szeretné. Kertpedagógiai programja keretében évente tízezer kisiskolásnak mutatja meg, mit jelent a felelős kertművelés, s ezzel részt vállal a környezeti nevelésben.

PtkI