Tavaink sorsa

2019.07.23. 14:00

Lesznek még oázisai Debrecennek? – Erdőspuszta vízért kiált

A cívisváros tradicionális horgászvizei, az erdőspusztai tavak ma olyan állapotban vannak, hogy horgászati tevékenységet és halgazdálkodást nem lehet folytatni rajtuk.

Cserepes Norbert Ernő halászati szakmérnök, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke a Napló érdeklődésére hangsúlyozta: ezekbe a területekbe nagyon nehéz vizet varázsolni, ugyanis az itteni vízgyűjtőnek a kezdetén vannak, s nagyon nehéz annyi vizet összegyűjteni, hogy ezeket a tavakat fel lehessen tölteni.

Ötvenmilliárdos program

Miért nem hozzuk ide akkor a Tisza, a Keleti-főcsatorna vizét?

Cserepes Norbert Ernő szerint azért, mert a Keleti-főcsatorna Tiszából való kiágazásának fenékszintje a tengerszint felett 198 méteren van, ezzel szemben a Fancsikai-tavak mederszintje 225 méter. Ezt a nagyjából 20 métert nagyon nehéz áthidalni, ez kizárólag szivattyús technológiával, víztározós módszerrel lehetne megoldható.

Erre a Civaqua program valóban lehetőséget nyújtana, viszont az a baj, hogy azt nemcsak megépíteni kellene, hanem fenntartani is. Az ügyvezető elnök állítja: a fenntartás költségeit Magyarországon a magyar horgászok nem fogják kifizetni. Az okok között nem mellékesen az is szerepet játszik, hogy Debrecen érintett – nyírségi – részében nincsen olyan fokú mezőgazdasági termelés, amely miatt megérné konkrét öntözést odavinni. A horgászás segítése és a Nagyerdő száradásának csökkentése nem elég ahhoz, hogy egy csaknem 50 milliárdos beruházást megvalósítsanak, majd azt évente több milliárd forintért fenntartsák.

Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke
Fotó: Kiss Annamarie

A legendás Fancsika I.

Cserepes Norbert Ernő emlékeztetett arra is, hogy amikor kialakították az erdőspusztai tavakat (köztük a Bodzás-, a Halápi- és Fancsika I., II., III. tározót), akkor azok egy vízrendszert alkottak. A Vekeri-tónak az lett volna a funkciója, hogy Debrecen rekreációs céljait kielégítse például a kirándulás, tűzrakás, sátorozás terén, hogy a természet kedvelői találják meg a számításaikat, hangosabb tevékenység végzésével is.

A Fancsika III. vésztározó volt arra az esetre, ha túl sok víz lett volna a többiben. Erre 2016-ban is volt szükség, hiszen akkor teljesen meg volt töltve mindhárom tározó. Tudni kell azt is, hogy jelenleg csaknem két és fél méterrel lentebb van a vízszint, mint 2011-ben, amely kivételes év volt a sok csapadék miatt, és akkor voltak az óriási bel- és árvizek Magyarországon. Utána azonban erősen száraz időszak következett, amelynek a levét most is isszuk.

Fancsika II. a 25 hektárjával egy teljesen jó horgászvíz. De mégis Fancsika I. volt az, amelyik a legtöbb horgászt vonzotta a maga 90 hektárjával. Jó partkialakítással, hozzáférhetően, és jó behajtással rendelkezett, így ezeknek köszönhetően legendás volt ez a horgászhely. A másik két tározó, a Halápi és a Bodzás ezeknek a vizeknek a pufferét jelentette volna, s régen ezek is horgászvizek voltak.

A 2010-es évek óta már csak vizes élőhelyek, mivel nincs bennük állandó víz. Ennek a rendszernek a végét az is okozta, hogy nincs meg az a pufferbázis, amiből a tavakat fel lehetne tölteni folyamatosan.

Algásodás, oxigénhiány

A Vekeri-tó kapcsán a hajdú-bihari horgászszövetség ügyvezető elnöke azt is felidézte, hogy a terület a magyar államé, és a Nyírerdő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Emiatt a halgazdálkodási jog is a Nyírerdő Zrt.-é, amely azt ki szokta adni hasznosításra.

Most azonban a Vekeri-tónak nincsen hasznosítója, így haltelepítés sincs, és halgazdálkodást sem folytatnak rajta. Cserepes Norbert Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a betelepítést a vízutánpótlás hiánya miatt nagyon nehéz lenne megoldani őshonos halakkal, mivel az algásodás és az oxigénhiány súlyos problémákat okozna augusztusban.

A Fancsikai-tó lehetőségeit mérlegelve a szakember kifejtette: 2019 májusában volt egy jelentős esős időszakunk, júniusban pedig már forróság volt, ám mivel a napsütés folyamatos, az algásodás és az oxigénelszívás jelen van a vízben, tehát nem biztos, hogy a tó a jelenlegi állapotában, pufferkapacitás nélkül alkalmas lenne halgazdálkodási feladatok ellátására.

Vass Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában