Lápos, sásos a terület

2022.10.03. 11:41

Kizöldült a Vekeri medre az esős szeptembertől

Kiürült a tó, ahová feltöltődni jártunk, de van remény: elindult a Civaqua első üteme.

Forrás: Molnár Péter

Az elmúlt hetek reménykeltő égi áldása nyomán vélhetően sokaknak eszébe jutott a Vekeri-tó, amelynek medrét repedések hálózták be nyáron az aszály következtében. A tó ma épp olyan képet mutat, mint a meder kialakítása előtt, 1970-ben. A csapadéktól vízi növények sarjadtak életre, „szélerővel” hajtott nádszálseprűk tisztogatják a stégek oldalát és az űrbéli szürke táj helyett zöldellő völgy képe fogad, akárcsak az egykori Nyírvízi lápon.

Forrás: Molnár Péter

A Vekeri-Pihenőközpontot 1976 április 30-án adták át, s a tervezői már akkor előrevetítették, hogy a belvízzel – főként a Kati-érből – táplált, tó tízévenként kiszáradhat, ugyanis nincs természetes vízfolyása. Egy-egy aszályos, forró napon több centimétert is apadhat a vízszint. Ilyen időszakban, az utánpótlást segítő csatorna szintén érintett, kiszárad, a folyamat felgyorsul, s bekövetkezik a meder teljes kicserepesedése.

Forrás: Molnár Péter

Sok más hazai tóval együtt a Debrecen környékiek is megsínylették a mögöttünk álló nyarat, ami rég nem látott mértékű szárazságot hozott. – A lehulló csapadék kedvező hatással van a tó vízháztartására, jelentős mennyiség után van esély a töltődésre, de ehhez legalább annyi időre van szükség, amennyi alatt eltűnt belőle a víz – tájékoztatott Pusztai Virág. A fenntartó Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet igazgatója hozzátette: egy átlagos időjárású évben, amikor a Vekeri-tó teljes töltöttségű, a vízmércéről 160 cm olvasható le. Jelenleg a kisebb vízállások kivételével mindenhol látható a tómeder.

A Civaqua-program jelentheti a végső megoldást a jóléti tavak időjárásfüggőségére. Pusztai Virágtól megtudtuk, Balmazújváros közelében már megkezdődött a fejlesztés első ütemének kivitelezése, melynek nyomán a Tisza vize a Keleti-főcsatornán keresztül eljut a városba, a Tócó-patakba. Ezt a vizet viszik majd el a második ütemben a Nagyerdőbe, a harmadik ütemben pedig a város keleti részén lévő jóléti tavakba. Addig pedig a meteorológia dönti el, hogy mikor pihentethetjük újra tekintetünket az erdőspusztai tavak tükrén vagy a naplemente rajzolta aranysárga úton úszó hattyúkon.

HaBe

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában