„Senki sem öntött alkoholt a számba”

Beszélgetésünkkor 7217 napja annak, hogy T. Béla nem ivott alkoholt. Nem teljesítménynek, mint inkább kegyelemnek tekinti ezt az egyetemi docens, aki két évtizede csatlakozott az Anonim Alkoholistákhoz. Ma is lelkes tagja a helyi csoportoknak, segítője számos felépülés útjára lépőnek, s épp a 27. országos találkozó szervezésében ténykedik, amelyet a Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában tartanak július 8. és 10. között.

Ide épp azért érdemes eljönni, amiért az önsegítő szervezetek hétköznapi alkalmaira is: erőt meríteni, reményt kapni mások történeteiből, s kapcsot találni a megszabadítóval.

– Tisztes paraszti családból származó, szófogadó, sportban és tanulásban jeleskedő gyermek voltam – idézte fel dr. Tóth Béla. Hozzátette: édesanyám 45 éves koráig nem volt otthon ital, mivel korábban látta, ahogyan az ő apja és bátyja lassan tönkrement ebben a függőségben. Anyu akkor kezdett inni, amikor a húgommal Tiszavasváriból Debrecenbe költöztünk és ő elveszítette a mindennapi cselekedetei célját, értelmét. Nyugtatóra ivott, pusztította magát. Öt év múlva, Belgiumban voltam egy orvosi egyetemen tanulmányúton, amikor a halálhírét kaptam. Apu csendes ivó volt, 15 évvel később rákban halt meg.

Ablak nyílt a megváltóra

A docens ekkor kezdte alkohollal könnyíteni lelkét, amit a rosszul működő házasság is egyre terhelt, rövidesen rendszeresen ivott. Negyvenegy évesen kért először segítséget, hétévnyi leszokási próbálkozás következett. Tudós emberként hitt az orvosokban, a gyógyszerekben, s a legnevesebb szakemberek, intézmények segítségében. Ötször vetette alá magát operációnak, mely során a bőre alá ültetettek egy gyógyszert, hogy rosszullétet okozzon, ha alkoholt iszik rá. A hatóidőig, tíz-tizenkét hónapig bírta, majd folytatódott minden tovább, folyamatosan visszaesett. Végül elvált két gyermeke édesanyjától, és háromszor is öngyilkos akart lenni. Az utolsó alkalommal a nyolcadik emeleti albérlet ablakának hívogatásából mentette ki az Isten.

Nincs tovább szükség

Azon a mélyponton felidézte a gyermekkori falusi emlékeit, az imákat, a templombajárást mint lelki kapaszkodót. – Kerestem valami felsőbb erőt, amit már ismertem, hiszen én emiatt lettem természettudós. Tudtam, hogy a teremtett világ ékes rendben működik, csak az ember rondítja el olykor. A kémiában nem látjuk a változásokat, de hinni kell, mert például a mennyiségi viszonyok ellenőrzése bebizonyítja, hogy a szemünkkel nem látható reakciók végbemennek – fogalmazott.

A debreceni alkoholbeteg elment a frissen átadott Debreceni Megtestesülés Plébániába. Az első alkalommal ittas volt, végigaludta a misét, de újra húzta őt oda a felszabadulás lehetősége és a következő istentiszteleten is megjelent, végigsírta, ám ekkor még leginkább az önsajnálat, önvád uralkodott gondolatain. Két év múlva, az örökös visszaesés kétségei között valaki a dolgozóasztalára tette Reisinger János irodalomtörténész Bibliát magyarázó előadásának hirdetését, az olvasókör elindított valamit a lelkében. Egy hónapos józanságában, az utolsó kórházi kezelésekor látott meg egy másik szórólapot, amely az Anonim Alkoholisták (AA) alkalmára invitálta. – A Varga utcai találkozó óta nincs szükségem az alkoholra – jelentette ki egyértelműen.

Mi a szégyellnivalóbb?

Az első gyűlésen könyveket adtak neki, megismertették a józanság megtartásához vezető 12 lépéses programmal, melynek az első lépcsőfoka, hogy a függő beismeri tehetetlenségét az alkohollal szemben és elismeri az eddigi élete irányíthatatlanságát. Azt mondták, jelölje ki a következő 24 órát alkohol nélküli időszaknak, és ha mégis sóvárogna, hívja fel bátran az itt lévő egyik sorstársát. Azóta talán két esetben kívánta meg az alkoholt, de amint egy nyári rendezvény forróságában a hűtött sör után nyúlt volna, azonnal előrenyomakodtak emlékezetében a szégyenteljes cselekedetek, rangon aluli élethelyzetek, amelyekbe korábban részegen belecsúszott.

Épp ezt hozza fel bátorító érvként, amikor felvetem, nehéz lehet elindulni egy önsegítő csoportba, ahol a többiek szemébe kell nézni, s elmondani mindazt, amit rejtegetne inkább a függő szégyenében. Hangsúlyozta, alkoholisták közé járni rendszeresen, a gyógyulás érdekében, aligha kényelmetlenebb, mint amikor a kollégája, a gyermekei látták részegen, vagy a hallgatóinak tartott előadásokba bele sem kezdett ivás nélkül, mert tudta, remegne a keze.

Beismerés és belső leltár

Ma a hét minden napjára jut egy AA-találkozó a megyében, helyszínenként 5-10 ember részvételével. Bár dr. Tóth Béla kegyelmet nyert Krisztus-hívőként, 20 éve józan alkoholistaként és a csoportok szervezőjeként, immár felvállalja kilétét, múltját a példamutatás reményében, ám a foglalkozásokon senki sem mondja meg a teljes nevét, sőt, szó nélkül is végigülheti a találkozót. 

A közösséghez tartozás egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. 

A háromhavonta kiválasztott titkár kezdésképp elmondja az anonim alkoholista meghatározását, majd különböző témákat vezet fel, megkérdezik, ki milyen érzésekkel érkezett, tapasztalt-e pozitív változást, esetleg visszaesést, megünneplik együtt a józansági hónap- vagy évfordulókat, és alázatosan kérik Istent – mindenkinek a hite szerintit –, javítsa ki jellembeli csorbáikat. Aki szeretne, egyes szám első személyben beszél magáról. Akár arról, hol tart az említett 12 pont megvalósításában, melynek igazi ereje Tóth Béla szerint a belátásban és a belső leltárban rejlik. 

Amikor először idejöttem, órákat tudtam beszélni mindenkiről, aki miatt iszom. Idő kellett, míg rájöttem, hogy hiába mutogatok másra, senki sem öntött alkoholt a számba

– fogalmazott.

Erőt adó találkozó

Persze nem mindenkinek ilyen egyenes az útja az AA csoportra találás után. Sokakat elveszítettek az itt megismertek közül a csoport tagjai, s nem ritka a visszaesés. Ezért igyekszik minél több kapaszkodólehetőséget biztosítani az azóta újraházasodott docens és szervezőtársai. 

Foglalkozásokat tartanak a Szent Anna, a Leány, a Rákóczi, a Nap utcán, illetve Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Balmazújvárosban. 

A csütörtökön kezdődő országos találkozó szintén egy esély az első lépés megtételére. A Böszörményi úti campusra bárki ingyen betérhet és meghallgathatja az AA-tagok történeteit. 

HaBe