Tutajjal a Dunajecen

2022.06.30. 20:50

Csendes sodródás vadregényes tájon

Kellemes túrát tehetünk az egykori Magyar Királyság határfolyóján.

Nemzeti park területén halad a kis lélekvesztő | Forrás: Szőke Tímea

A Dunajec a Visztula mellékfolyója Lengyelország déli részén, egy szakaszon a határvonalat jelenti Szlovákiával. Régen a Magyar Királyság határfolyója volt, és egyébként semmi köze a Dunához. 

Partján, egy szikla tetején áll Nedec vára, mely egykor Szapolyai-birtok volt. A történelem viharait viszonylag jó állapotban vészelte át, ma látogatható. Belépőjeggyel; erre egy, a felfelé vezető úton álló táblán lévő kedves kísértet figyelmeztet. 

Kényelmes a jármű 

A Dunajec másik látványossága és élménye a folyón tett tutajozás.

Lengyel és szlovák oldalról is indulnak tutajok, melyek öt egyszerű, keskeny facsónakból összeállított, elsőre nem túl bizalomgerjesztő alkalmatosságok. Ottjártunkkor szlovák oldalon szálltunk be mentőmellény és egyéb sallangok nélkül, bízva a tutajosokban meg abban, hogy a folyó nagyrészt csupán méternyi mély. A tutajok elejére fenyőágakat helyeznek, hogy felfogják a felcsapódó vizet, illetve egyik vezetőnk szerint azért, hogy ha valaki mégis a folyóba pottyan, rögtön utánadobják a koszorút. Némi bátorságot összeszedve foglaltunk helyet a háttámlával is ellátott padokon, melyek az út során egész kényelmesnek bizonyultak. Előre és hátulra állt egy-egy tutajos, majd ellökte a parttól a járművet – innen már nem volt visszaút.

Tutajosunk magabiztosan vezette a vízi járművet | Forrás: Szőke Tímea

Bottal tolják 

A legénység szépen hímzett, hagyományos mellényt, fehér inget, azon túl farmert és sportcipőt visel, a mi kapitányunkon bónusznapszemüveg is volt. Rutinosan dolgoznak; egy bottal lenyúlnak a meder aljáig, és úgy tolják tovább a tutajt, legalábbis amikor szükséges, mert egyébként nagyrészt a folyón sodortatjuk magunkat. Túl sok manőverezésre ezzel a járművel nincs lehetőség, csak néha fordítják kicsit irányba a kanyarokban.

Egy ponton vezetőnk nemes egyszerűséggel otthagyta helyét, és hátrament a tutaj végébe elszívni egy cigarettát.

A tíz kilométernyi utat másfél óra alatt tettük meg a csendesen csobogó folyón, a két oldalról magasodó hegyek közt, madaraktól kísérve. A kezdeti kis félsz gyorsan elmúlt, és átadta a helyét a természet csodálatának. Ez a terület a Pieninek Nemzeti Park része, a part tövében hódok nyomát is látni, apró szigeteken madarak tanyáznak. A víz mentén bicikliút vezet, autó erre nem járhat. 

Bár akármeddig elringatóztunk volna, a túra sajnos egyszer véget ért, kikászálódtunk a vízi járműből, és búcsút intettünk. Mint korábban megtudtuk, visszafele természetesen nem tolják folyásirány ellen a tutajt, hanem szétszedik és teherautóval viszik vissza a kiindulási helyre, a következő csoport örömére.

SzT 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában