Mi vár ránk? Mutatjuk!

2022.06.09. 07:00

Gyakoribb hőhullámok és jégverés is jöhet a megyében

Az előző évek tendenciája folytatódni látszik idén nyáron.

A hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadékkal szintén számolnunk kell

Forrás: MW-archív

Kavics méretű jég, hasogató fejfájás a nyár közepén. De vajon mitől alakulnak ki a szélsőséges időjárási viszonyok, és milyen nyár elé nézhet Hajdú-Bihar megye, azon belül pedig Debrecen? Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékének egyetemi docense készségesen kalauzolta el lapunkat a régiót érintő időjárási viszonyok feltérképezésében. A szakember rögzítette, viszonylag pontos előrejelzést maximum egy hétre, túl nagy pontosság nélkülit 30 napra lehet készíteni, így jelenleg csak valószínűségekről beszélhetünk a nyár tekintetében. – Az elmúlt nyarak, valamint az év eddigi lefolyása alapján arról beszélhetünk, milyen tendenciák folytatódhatnak – mondta.

Eszerint egy enyhe tél után hűvös tavasz következett, most pedig száraz nyár várható szélsőséges, hirtelen nagy mennyiségű csapadékot hozó zivatarokkal.

Ez nemcsak a jégverés miatt lehet veszélyes, de a növények sem tudják majd felvenni azt a csapadékmennyiséget, mely hosszú, csendes esőzéssel érkezne. Ezen felül a hőhullámok száma is gyarapszik, amely közvetlenül az emberek egészségére is kihat, a gyakoriságuk mellett ugyanis a súlyosságuk, és az áldozatok száma is megnőhet. Az egyetemi docens szerint tehát hőhullámok és extrém időjárási körülmények nélkül nem valószínű, hogy megússzuk a nyarat.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Csapadékhiány

– Az eddigi év első két, téli hónapja melegebb volt, mint a tavalyi évben. Január és február 1-2 fok eltérést mutatott, ami lényeges különbség. Az enyhe tél végén egy – a harmincéves átlaghoz mérten – 2 fokkal hűvösebb tavasz érkezett. Kissé összemosódott a tél és a tavasz tehát – emelte ki Szegedi Sándor. – Áprilist leszámítva minden hónapban jelentősen kevesebb csapadék esett a harmincéves átlagokhoz képest. 50-60 százalékkal csökkent a csapadék száma erre az időszakra nézve. Áprilisban nem volt jelentős anomália, megfelelő mennyiségű csapadék hullott le, igaz, az előtte lévő szárazabb hónapok okán már így is csapadékhiány alakult ki. A május még nincs lezárva az értékeléseket tekintve, de a csapadékhiány már így is látszik – hangsúlyozta.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Egyre gyakoribbá válik

Elmondása szerint a hőmérséklet egyelőre nem fog túlzottan felmenni, hőhullámokra még júniusban nem kell számítani, nem úgy a nyár további részében. – A klímaváltozás keretében bekövetkezett változásokból kiindulva – ha a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves lebontású minősítéséből indulunk ki – az elmúlt 100 év legmelegebb nyarának első 20 helyezettje között szerepel 2010 óta szinte minden év nyara. Egyre-másra dőlnek az átlaghőmérsékleti rekordok. Nálunk ebben a tekintetben az az érdekes, hogy – bár az abszolút melegrekord 2002-ben dőlt meg utoljára – manapság nem az a jellemző, hogy 40 fok fölé megy a hőmérséklet, inkább a 30-35 fok közötti maximumok váltak jellemzővé, ezekből azonban sokkal több van – mondta.

Május közepétől szeptemberig közepéig tehát egyre gyakoribb, hogy bár csak kicsivel kúszik 30 fok felé a hőmérő higanyszála, egy héten keresztül tart.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Az abszolút maximum nem dől meg, de a hőségriadók száma, az átlaghőmérséklet nő. Ez pedig kedvezőtlen hőérzetet, humán komfortviszonyokat kreál, melyre különösen a városok, az úgynevezett „hőszigetek” erősítenek rá. – Tartós, magas napi átlaghőmérsékletek jönnek, amelyek miatt a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, ami az egészségünkre kifejezetten rossz hatással van. Május közepétől szeptember közepéig 2-3 hetente 3-7 napig hőhullámnak megfelelő hőmérséklet alakul ki, ami rosszabb egy-egy maximum hőmérsékletnél.

Mivel ez a tendencia az utóbbi 10 évben nagyrészt jellemző volt, mindenféle riogatás nélkül mondom, hogy idény nyáron is számíthatunk rá

– tette hozzá, kiemelve, emberi szempontból ez az egyik legrosszabb következménye a klímaváltozásnak. – A hőhullámok gyakorisága nő, egyben a súlyossága, és az áldozatok száma is növekszik. Ez többszörösen rossz, a mezőgazdasági termésnek is árt, a természetes vegetációnak is kárára van, és ráadásul közvetlenül veszélyes az emberre – mondta.

Zivatar a semmiből

A búzán kívül megannyi hagyományos mezőgazdasági kultúrájú növényünknek betesz ez az időjárás. Különösen a kukoricának, amelynek a nyári időszakban szüksége lenne csapadékra. – Lassan eljutunk arra a pontra, hogy a hagyományosan, az Alföldön termesztett mezőgazdasági kultúrák egy részének a termesztése lehetetlenné válik nyáron, öntözés nélkül – fejtette ki Szegedi Sándor, aki szerint a városokban is felvet kérdéseket a probléma, de megyei szinten jóval égetőbb. – Az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területe Hajdú-Bihar megye, nem beszélve a nemzeti parkokról, vagy természetvédelmi területekről. Ezeknek a változásoknak csak kedvezőtlen következménye lehet, mindenféle szempontból.

Az egyetemi docens a tavaly megtapasztalt hirtelen zivatarokról, valamint az elképesztő jégzáporokról sem tud biztatót mondani.

 

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

– Az éves csapadékmennyiség tekintetében nem állunk olyan rosszul, mint azt az elmúlt 30 év forgatókönyve alapján sokan várták. Ami megváltozott, az az éven belüli eloszlása. Régen a nyári félév egyértelműen csapadékosabb volt, az április közepétől október közepéig tartó időszakban a csapadék kétharmada leesett. Mostanában egyre gyakoribb, hogy a téli időszak ugyanolyan, vagy csapadékosabb, mint a nyár, ráadásul kevesebb hóval jár, inkább eső formájában érkezik.

Ezzel együtt a nyár szárazabb lett, hiába nem változott az egész éves adat. Télen is szükség van csapadékra, hiszen töltődnek a talaj vízraktárai, emelkedik a talajvízszint.

A nyári vegetációs periódusban azonban különösen nagy szükség lenne rá a növényzetnek, ez egy újabb negatív változás tehát. Az adott csapadékmennyiség ráadásul egyre kevesebb nap alatt hullik le. Télen még tartós, csendes esők vannak, nyáron ez már szinte teljesen hiányzik. Ha esik, akkor zuhog. Nagy intenzitású csapadék formájában érkezik ugyanaz a mennyiség, amelynek csendes, melegfronti esőként kellene jönnie. Utóbbi ugyanis nem jár jéggel, ráadásul egyenletesen be tud szivárogni a talajba. Amikor azonban így rázúdul 20-30 milliméter, és kicsit is leejt a felszín, elkezd lefolyni, a növények is kevesebbet tudnak belőle hasznosítani. Hiába esik le hirtelen 20 milliméter egy óra alatt, jó, ha csak a fele szivárog be a talajba.

Szegedi Sándor elmondta, a jégeső a zivatarfelhőkből alakul ki. Ily módon a nyári zivatarok megjelenése is egy rendkívül kedvezőtlen változás.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Az egyre nagyobb jég oka pedig összefügg a klímaváltozással, globális felmelegedéssel. – A melegebb légkör egy tünet: ilyenkor ugyanis több napsugárzást tart vissza. Nő az energiatartalma, ettől intenzív zivatarok, tornádók, hurrikánok alakulnak ki. A jég pedig attól jön létre, hogy ezekben a zivatarfelhőkben nagyon intenzív feláramlás van jelen. Óriási örvények vannak bennük, ami a vízcseppeket, jégdarabokat egy „shaker”-ként rázza. Összefagynak egymással, és egyre nagyobbra nőnek. Leesni pedig csak akkor tudnak, ha elég nagyok. Minél erősebb az örvény, ami viszi őket felfelé, annál nagyobbra kell nőniük. Tehát minél nagyobb az energia a felhőkben, annál nagyobb az örvény, így a jég mérete is, ami leesik – fejtette ki.

A szakember hozzátette, mértek már olyat, hogy 80-90 kilométer/óra sebességgel örvénylett felfelé a zivatarfelhőben a levegő.

– El lehet képzelni, abban mekkorának kell nőnie a jégnek, hogy ilyen sebességgel szemben le tudjon esni. Burgonya-, narancsméretű jegek képződnek. A végsebességük pedig akár 280-300 kilométer/óra is lehet. Egy idő után nem gyorsulnak tovább, de azért egy 15-25 dekás darabot már magunkon is megérzünk – emelte ki. Úgy fogalmazott, az intenzív zivatarok ráadásul igen nehezen kiszámíthatóak. Akár egy félóra alatt ki tudnak alakulni, és, hogy konkrétan éppen hol lesz egy adott térségben a hideg front mentén, azt nehéz bekalkulálni. – A térségben a zivatarcellát 1 nappal előtte meg lehet mondani, de azon belül, 20-30 perccel a vihar előtt lehet csak látni, hova érkezik majd a zivatar – összegezte.

PSZ

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában