Ezen nincs mit szépíteni: minden 3. magyar elhízott

Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi problémája, olyannyira, hogy a jelenségnek külön napot szentelt a WHO. Az európai elhízás napján (European Obesity Day, EOD), május 22. apropóján a Napló dr. Somodi Sándor belgyógyászt, endokrinológust, obesitológust, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának szakorvosát kérdezte a hazai helyzetről. Megtudtuk, milyen okai és következményei vannak a túlsúlynak, de útmutatást kaptunk arra is, hogy miként előzhetjük meg, hogy az egyébként egész életünkre kiható egészségügyi probléma hullámai végzetesen összecsapjanak a fejünk felett.

– A túlsúly és az elhízás nagy tömegeket érintő állapot, amely mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban jelen van – szögezte le először dr. Somodi Sándor. Az elhízottak aránya az elmúlt 3 évtizedben jelentősen növekedett.

Magyarország az OECD adatai alapján a világ 5 legelhízottabb országának egyike. 

A felnőtt lakosság körében az elhízottak aránya 30 százalék, ennél nagyobb arányszámokról csak az USA-ban, Chilében, Mexikóban és Új-Zélandon számoltak be. Kiemelte: a testsúly az életkor előrehaladtával növekedést mutat. Egy 2015-ben Magyarországon végzett felmérésben a 18-34 év közötti férfiak között a túlsúlyosak aránya 28.4 százalék, az elhízottaké 14.9 százalék volt. Ezzel szemben a 60-69 éves korosztályba tartozó férfiak között 42.6 százalék túlsúlyost és 39.8 százalék elhízott beteget találtak.

Nem (csak) korral jár

A szakember szerint kiemelendő a serdülőkori elhízás jelensége. – Ebben a korosztályban minden negyedik-ötödik fiatal küzd valamilyen súlyproblémával. Egyes tanulmányok szerint körükben jóval nagyobb eséllyel alakul ki felnőttkori súlyfelesleg – hangsúlyozta hozzátéve: mindez előre vetíti, hogy az elkövetkező évtizedekben a súlyproblémával küzdők aránya is jelentősen növekedni fog.

Kocsi, Meki, rossz alvás

A testsúlyproblémával jelentkező betegek csak egy kisebb hányadánál észlelhető jól kezelhető hormonális eltérés, amely felelőssé tehető a testsúlynövekedésért , a fennmaradó esetekben valamilyen helytelen táplálkozási magatartás, illetve mozgásszegény életmód vezet a testsúlyfelesleg kialakulásához – mutatott rá. A túlhajszolt életvitel következtében gyakran napközben nem marad idő a minőségi étkezésre és a főétkezés estére esik, ilyenkor pótoljuk be az elmaradt ebédet, ami esti túlevéshez vezet. – Gyakran járunk gyorséttermekbe, iszunk cukros üdítőitalokat, a motorizáció fejlődésével egyre többet használjuk az autót, az épületeken belül is mozgólépcsővel vagy lifttel közlekedünk. A munkahelyeken sok munkafolyamatot automatizáltak, egyre kevesebb fizikai munkavégzésre van szükség – indokolta meg.

A szakember azt tapasztalta, hogy a testsúlyproblémával küzdők jelentős csoportját a műszakos munkarendben dolgozók alkotják. Az alvás-ébrenlét ciklus felborulása Somodi Sándor szerint olyan hormonális változásokat indít el, amelyek testsúlynövekedéshez vezetnek, gyakori körükben az alvást közvetlenül megelőző étkezés, illetve a rendszertelen táplálékbevitel.

– Főként alvászavarral és pszichés tényezőkkel összefüggésben fordul elő az éjszakai evés jelensége, mely nagy mennyiségű felesleges energiabevitellel jár – jegyezte meg.

Keserű következmények

A szakorvos kiemelte: a túlsúly és az elhízás azon túl, hogy esztétikai problémát jelent, számos betegség kialakulására hajlamosít. – Kiemelendő a magas vérnyomás, a magas vérzsírszintek és a cukoranyagcsere zavara, melyek együttes fennállása esetén metabolikus szindrómáról beszélünk. Az elhízás inzulinrezisztenciát okoz, amely a hasnyálmirigy tartalékainak kimerülését követően 2-es típusú diabetes kialakulását eredményezi. A cukorbetegek döntő többsége, több mint 90 százaléka egyúttal túlsúlyos vagy kövér. Elhízásban felgyorsul az érelmeszesedés folyamata, mely koszorúér-betegség, agyérbetegség és perifériás érbetegség kialakulásához vezet. Számos kutatás megerősítette, hogy az elhízottak között gyakoribbak bizonyos daganatos megbetegedések is: nőkben az emlő-, a petefészekrák, férfiakban a prosztatarák, mindkét nemre vonatkozóan pedig a májrák, a vastagbél- és végbélrák. Nem kell magyarázni a túlsúly okozta reumatológiai betegségek okait: főként a derékfájás, a csípőízületi és térdízületi bántalmak jelentkeznek lényegesen gyakrabban ezen betegcsoportban.

– A felsorolt betegségek sem maradnak következmény nélkül, ugyanis összességében növelik az elhízáshoz köthető korai halálozás esélyét – hangzott el a lesújtó következtetés.

Lassan, de biztosan

Az elhízás kezelésére számos életmódprogram áll rendelkezésre, a közös bennük az, hogy tartalmaznak valamilyen diétás ajánlást, de gyakran kapnak a betegek ajánlást a mozgásterápiára is. – Alapvető célként fogalmazható meg a heti legalább 150 perc időtartamú aktív testmozgás végzése, 3-4 részletben. Mindezekkel a programokkal a résztvevők 3-6 hónap alatt akár 20-25 kg-ot is képesek fogyni – fejtette ki. A szakember szerint hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy nem a testsúlycsökkentés jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az így elért alacsonyabb testsúly megtartása. A fenti diétás programokban résztvevők több mint fele a program lezárulta után visszahízik az eredeti testsúlyára. Ez az oka annak, hogy bár rövid távon jó eredményeket látunk, hosszú távon ezen programok a testsúlyproblémával küzdő betegek arányát nem tudják lényegesen csökkenteni. – A tartós fogyás eléréséhez a javasolt életmód-változtatás elemeit vagy ezek legalább egy részét a betegeknek hosszabb távon kellene megtartaniuk – tanácsolta végül. 

SZD