Ez az év is „tekergetős” marad

Hamarosan egy órával kevesebbet alszunk, ugyanis március 27-én, vasárnap hajnali 2 órakor kezdődik, és majd október 30-án, vasárnap hajnali három órakor ér véget a nyári időszámítás – tájékoztatta a Naplót Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő. 

Csillagászati összefüggések 

– Azt hittük, az elmúlt év lesz az utolsó ilyen „tekergetős” év. Tehát ezt a sok évtizede alkalmazott gyakorlatot 2021-ben meg kellett volna változtatni, de nem így lett. Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954–57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. 1958 és 1979 között viszont szünetelt ennek használata. Később ismét életbe léptették, akkor már kimondottan villamosenergia-megtakarítási célból vezették be, 1980-ban – fogalmazott. 

Mint megtudtuk, a nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a nap-éj egyenlőség kezdetétől (általában március 20. vagy 21.) a végéig (általában szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. – Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal egy órával előre vitték, majd aztán ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték. Természetesen ezen megoldáshoz a menetrendeket is harmonizálni kellett, melynek hatására bevezették azt, hogy 1996-ban Magyarországon is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát. Ez jelenleg is így van, bár októberben már nincs értelme ennek. Októberben ugyanis már nincs villamosenergia-megtakarítás. De hát igazodnunk kell a környező országokhoz. Az energiamegtakarítás elmaradásának az az oka, hogy az esti, egy órával későbbi időpontban jelentkező, világítási célú villamosenergia-megtakarítást az októberi őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk a csillagászati őszi nap­-éj egyenlőségnek, melynek következtében az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken – jegyezte meg. 

Jelentős károkat okozott 

Szoboszlai Endre rámutatott, az utóbbi években egyre több szakember vetette fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat, ráadásul évente kétszer is. Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát nem lehet parancsszóra átállítani. 

Kimutatták, hogy az óra­átállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős terhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek számára a megszokott életritmus megtörése, aminek több káros hatása lehet. Az állattenyésztésben is jelentős károkat okozott ez a megoldás, például a szarvasmarhák tejhozama lecsökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot

– mondta. 

– A felsorolt hátrányok miatt jó pár éve felvetődött már, hogy szüntessük meg az óraátállítást. A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament még 2019 márciusában döntést hozott, konkrétan arról, hogy a 2021. év legyen az utolsó, amikor valamilyen változatban megmarad majd az óraátállítás rendszere. Ez volt a terv, de én úgy sejtem, nem igazán történt előrelépés. Eddig nem hozott megoldási ütemtervet a 2022-ben eltelt három hónap sem. Talán a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború és még sok egyéb gondok háttérbe szorították ezt a kérdést – tette hozzá.

Magyarországon két megoldás is lehetne

Váltsunk vagy ne váltsunk? – ez itt a legfőbb kérdés.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő a Napló kérdéseire válaszolva érdekességként azt is elmondta: ha egyszer tényleg megindítják az országok az óraátállítás megszüntetését, akkor országonként több megoldásban is lehet gondolkodni. Az is megvalósítható, hogy egyidejűleg egy adott ország választhatna másik időzónát magának. Ha ez bekövetkezne, akkor például Magyarországon két megoldás közül lehetne választani. Maradni a mostaniban? – Az egyik az, hogy hazánk maradjon ugyanígy, mint most. A másik pedig az, hogy a greenwichi világidőtől (angol rövidítése és jele UTC) ne egy, hanem két órával térjen el. Vagyis lehet, hogy a nyári időszámítás megszűnte kapcsán Magyarország a jelenlegi közép-európai időzónából (UTC+1 óra) majd átlépne a kelet-európai (UTC+2 óra) időzónába, ami tehát két órával tér el a világidőtől. Mivel viták vannak a közép-európai országok álláspontjai között is, nehéz lesz dönteni – mutatott rá Szoboszlai Endre. – Egészen elképesztő lenne például egy olyan szituáció, hogy ha mondjuk hazánk változtatna, de a tőlünk északra lévő Szlovákia nem, és amikor esetleg mi észak felé utaznánk, akkor a határ­átlépés után órát kellene állítanunk. Holott minden földrajzi „világunk”, ugyanolyan, hiszen nem keletre vagy nyugatra haladtunk, hanem északra – világította meg az ismeretterjesztő. – Sok érv mérlegélése után, csillagászati szakmai szemmel nézve, célszerű azt támogatnunk, hogy Magyarország minden körülmények között maradjon a jelenlegi közép-európai zónaidőben – mondta. 

NE