Utat adni a levegőnek, az egészség érdekében: avagy így lehet helyesen fűteni otthonunkban

Az elöregedett készülékek mellett egy jól karbantartott, új kazán is okozhat kellemetlen meglepetést. Ferenci Krisztián gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestert kérdeztük, mire érdemes figyelnünk otthon. 

– Nyílt égésterű készülék esetében az egyik legfontosabb dolog a légáramlás biztosítása. A hagyományos ablakok esetén maga a keret ezt megadta. Az új, jól szigetelő műanyag nyílászárók esetén érdemes szellőzőkkel biztosítani, hogy annyi levegő tudjon beáramolni, amennyi a helyiségből kimegy. Gyakori, hogy a nyílászárók cseréjével megszüntetik a fűtőberendezés lég­ellátását. Ha nincs meg a kellő huzathatás a kéményben, akkor az égéstermék nem képes rendeltetésszerűen távozni. Mivel vákuum nem keletkezhet a helyiségben, a kéményből nyert, szén-monoxidtól dús levegő visszaáramol a lakásba – mondta. 

A konvektorokat legalább kétévente célszerű szakemberrel megvizsgáltatni és kitakaríttatni. Ha furcsa szaga van a készüléknek, vagy körülötte enyhén elszíneződik a fal, fogjunk gyanút. A lemezkonvektor idővel elreped, széthasad. Az égéstermék apránként szivárog a lakásba, nem feltétlenül halálos mennyiségben. Ám a hetekig tartó esti fejfájás, a gyakori reggeli kellemetlen ébredés mögött egy enyhébb szén-monoxid-mérgezés állhat. – A szén-monoxid-érzékelő hasznos, és kell is. Kötelezően szoktuk ajánlani. Ám hiába van felszerelve, ha már csak a veszélyhelyzetben jelez, a hirtelen beáramló gáz pillanatok alatt ájulást okozhat. És ha nincs a közelben senki, hiába sípol a készülék – véli a szerelő. 

A fűtőberendezés mellett a kéményt is érdemes kitisztíttatni. A rovarok, főleg a poloskák nyár végén előszeretettel rejtőznek a kürtőkbe. Az is megeshet, hogy a kémény párkányán melegedő galamb a kiáramló gáztól elkábulva a nyílásba zuhan. 

Készüljünk fel idejében 

Ajánlott évente karbantartani a kazánunkat. Célszerű idejében, még nyáron fontolóra venni a szervizelést, mivel a szakma télen fokozottan leterhelt, és a megyében kevés az igazán képzett szakember. 

Az alkatrészek árában is 15 százalékos áremelkedés várható, így Ferenci Krisztián azt tanácsolja, hogy aki cserélni akar, most tegye. 

Kilométerekre szállhat a füst

Az őszi-téli időszak legmeghatározóbb levegőminőségi tényezője a lakossági tüzelés, és az abból származó légszennyező anyagok. Fülöp Ferenc Krisztián, a Life IP HungAIRy projekt ökomenedzsere segít eligazodni a hatékony fatüzelés rengetegében. – A tűzifát érdemes egy évig szárítani, vagy legalább minél hosszabb ideig javasolt jól szellőző helyen tárolni, mielőtt fűtésre használjuk. A nem eléggé száraz tűzifa nedvességtartalma égés közben párolog el. Mondhatni először a fában található vizet forraljuk el fűtés helyett. Emiatt sokkal több tűzifát kell felhasználnunk, ami pénztárcánknak sem elhanyagolható – tudatta a szakember. Az aeroszolrészecskék akár hetekig is képesek a levegőben maradni, belélegezve irritálják a nyálkahártyát, köhögést, légzési nehézségeket okozhatnak, és hosszú távon hozzájárulhatnak különböző légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. 

– Hulladék elégetésekor lényegesen több szálló por szabadulhat fel, melyek ráadásul sokkal több mérgező, rákkeltő vegyületet tartalmazhatnak. Akár 20 kilométeres körzetben is képes mérgező füsttel szennyezni a levegőt, ráadásul sokkal kevesebb hőt ad, mint a környezetbarát fűtési megoldások. Emellett károsítja az égésteret és a kéményt is – tette hozzá Fülöp Ferenc. Szerinte a leggyakoribb elégetett tárgyak, amelyektől jó égéshőt vár a kazán tulajdonosa: általában a bútorlapok, festett, lakkozott faanyagok és az étolaj. Ezek már jelentősen megnövelik gáz fázisú, rákkeltő vegyületek kibocsátását is. A farostlemez és bútorlap égetése is rendkívül káros a levegő minőségére és az egészségünkre nézve, azonban a gumiabroncs, a textil, és egyes műanyagok égetése több százszor vagy ezerszer károsabb, mint a tűzifával való fűtés. 

– A mérőállomások adataiban megjelenik a lakossági fűtés levegőminőségi hatása, azonban a hulladék­égetés hatását nem tudjuk az adatokból külön megállapítani. Rendszeres az este hat óra után megfigyelhető szálló por növekvő koncentrációja, ami este tíz óra és éjfél között kezd el csökkenni. Ez a megnövekedett porkoncentráció pedig a kísérleti megfigyelés céljából a főtéren kihelyezett mérőeszközünkön is megfigyelhető. Elmondhatjuk tehát, hogy Debrecenen belül a lakossági tüzelés hatása nem csupán a kertvárosi övezetben érezteti hatását, hanem bizony a belvárosban is – véli Fülöp Ferenc. – A fatüzelés akkor karbonsemleges, ha az elégetett fát pótoljuk. Mindenkit faültetésre buzdítunk otthonra is, hiszen a fa szén-dioxid-raktár, a klíma védelmezője is – mondta az ökomenedzser. 

Hajnal László