Saját tapasztalataira építi gyermeke étrendjét a debreceni anyuka, más szülőknek is segítséget nyújt ezzel

Deme-Samók Ágnes fiatalkora óta küzdött ételallergiával. Miután életet adott kisfiának, Zalánnak, eldöntötte, tápanyagokban gazdag, allergénekben szegény ételek által a lehető legegészségesebb módon neveli majd. Mivel a témában nem talált releváns információforrást az interneten (mindenhol mást javasoltak, így azokat ötvözve alakította ki Zalán étrendjét), maga kezdett bele egy – a hozzátáplálásról szóló – Instagram-oldal elkészítésébe.

Tanult saját tapasztalataiból

– A cél, hogy a gyermek minél több tápanyagot kapjon. Próbálok nem feldolgozott, kemikáliákban gazdag alapanyagokat használni, inkább a – megbízható helyről származó – biomegfelelőit részesítem előnyben – mondta Deme-Samók Ágnes, aki gyermekkora óta küzd különféle ételallergiákkal. – Nem tudok tartósítószert, emulgeálószereket tartalmazó ételeket enni. Van, akinek csak tíz év múlva reagál a szervezete az ilyesmire, nekem azonnal. Emiatt jött a felismerés, hogy a 6-7 hónapos kortól kezdődő, úgynevezett hozzátáplálás alatt megpróbáljam tudatosan etetni a kisfiamat. Minél több tápanyagot, vitamint igyekszem bevinni a szervezetébe nyers gyümölcspüréktől kezdve a szuvidálással, párológéppel elkészített zöldségekig, húsokig. Bizonyos hőfokon ugyanis nem roncsolódik úgy az étel szerkezete, így megmaradnak benne a hasznos tápanyagok – emelte ki a fiatal anyuka, aki a saját oldalával célirányosan a hozzá hasonló kismamákat, anyukákat célozta meg, hasznos tanácsokkal ellátva őket.

Másokat is segít

– Az egyik legfontosabb szempont, hogy szezonálisan étkezzünk. A húsok fagyasztása még rendben van, azok könnyen emészthetőek maradnak, a gyümölcsök, zöldségek esetében azonban már nem tud a megfelelő vitamin tárolódni a szervezetben, ha fagyasztva volt. A fiam, Zalán már 15 hónapos, és kijelenthetem, soha nem adtam neki bébiételt. Helyette mindig különböző püréket készítettem – hangsúlyozta, kiemelve, az elején ajánlott semleges ízű ételekkel kezdeni (alma, majd krumpli, később répa), hogy fiatal korában ne boruljon fel a gyermekek ízérzékelése.

– Egyenként kell adagolni az ízeket 3-4 naponta, összekeverve ugyanis nehezebb megfejteni, mi vált ki egy esetleges allergiás reakciót. Az adott alapanyagokat más-más formátumokban adjuk a babának. A rágómechanizmusok beindítása miatt például a pürétől a darabos állagon túl a kemény ételekig apránként kell eljutni. Később húsokat is felvehetünk a menübe, a csirke-, pulyka-, marha- és nyúlhús remek alapanyagai a hozzátáplálásnak. Ezen metódus szerint egy baba esetében 9 hónapos korára kiváltható 2-3 étkezés egy nap – összegezte Deme-Samók Ágnes, hozzátéve, ez a fajta elkészítési mód meglehetősen időigényes, viszont annál jobban megéri a gyermek egészsége szempontjából. Úgy véli, a tudatos és türelmes hozzátáplálás segít megszerettetni a gyermekekkel az evést, elsajátíthatják, hogyan kell előbb kézzel csipegetni, majd kanállal és villával, később késsel enni. Ezenfelül megtanítja őket már egész fiatalon tisztelni az ételt, valamint – a jó alapanyagoknak köszönhetően – élvezni az igazi ízeket, különleges állagokat és formákat.

Péter Szabolcs

Zalán falatkái

Hozzávalók (1 adag elkészítéséhez)

1 bögre zabpehely (finom szemű)

1/2 bögre puffasztott köles vagy amarántmag

1 érett banán

Elkészítés

Deme-Samók Ágnes az egyik saját receptjét is megosztotta a Hajdú-bihari Naplóval. A banánt villával összetörjük, hozzáadjuk a puffasztott kölest vagy amarántmagot, és egy spatula segítségével jól összedolgozzuk. Ha kész vagyunk, az így készült massza frissen, egyből fogyasztható, de hűtőbe téve némi pihentetés után akár formázhatóvá is válik. Zabszeletek, aszalt gyümölcsök hozzáadásával apró müzliszeleteket vagy kis golyókat is alkothatunk belőle. A gyermekek számára kitűnő reggeli, jóízű tízórai, esetleg egészséges, táp­anyagokban gazdag uzsonnaként is tálalható.