A gyerekek is veszélyben vannak

2021.05.29. 14:34

A magyar lakosság mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott

A helyzet romlását tovább fokozta a lassan másfél éve tartó járványhelyzet is.

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A XXI. század egyik legnagyobb közegészségügyi problémájára hívja fel a figyelmet az európai elhízás elleni nap. A WHO 2016-os vizsgálata szerint a világ teljes lakosságából 1,9 milliárd ember igazoltan túlsúlyos vagy elhízott. Ha az 1975–2016 időszakot vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy az utóbbi eredmény mintegy háromszorosa a kezdeti felmérések arányának.

Hazánk a világranglista negyedik helyén áll, csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot.

– A probléma szinte minden korosztályt érinti, ezt többek között hazai vizsgálatok is igazolják. A magyar lakosság mintegy kétharmada bizonyult túlsúlyosnak vagy elhízottnak – ezt mutatta az országos tápláltsági állapotfelmérés eredménye már 2014-ben. A felnőttlakosság vizsgálata alapján a nők 60 százaléka, a férfiak 65 százalék érintett. Az idős populációban még magasabb számokat produkáltak a vizsgálati eredmények, ott a nőknek 75 százaléka, a férfiaknak pedig 87 százaléka került fel a listára – mondta a Naplónak Pecséri-Baranyi Szilvia dietetikus. – Vizsgálták a gyermekeket is, egy 2010-es felmérés szerint a hat és kilenc év közötti európai gyermekeket tekintve háromból egy biztosan túlsúlyos vagy elhízott. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2014-es reprezentatív felmérésében pedig a tápláltsági állapotot és a fizikai aktivitást mérték fel négy–tíz éves gyermekek körében. Ebből a felmérésből kiderült, hogy a bevont gyermekek 21 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – részletezte a szakember.

Hozzátette, a helyzet romlását tovább fokozta a lassan másfél éve tartó járványhelyzet is.

Fotó: Illusztráció/Shutterstock

– Szintén hazai vizsgálat eredménye mutatott rá arra, hogy tavaly, a tavaszi karantén alatt jelentősen csökkent – az egyébként is alacsony értéken álló – fizikai aktivitás a magyar lakosság körében, annak ellenére, hogy az ételadagok a szokásos mennyiségben maradtak fent. A megkérdezettek átlagosan egy kilogrammot híztak a karantén alatt, de minden negyedik résztvevő három kilogramm súlygyarapodással zárta a veszélyhelyzet kezdeti időszakát – mondta.

Rizikófaktort növel

Az elhízás nem csak esztétikai probléma, hosszú távon károsan hat az egészségügyi állapotra, általános egészségromlást okozhat, és fokozhatja a depressziós hajlamot is. Pecséri-Baranyi Szilvia elmondta: rizikót jelenthet a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, így többek között a magas vérnyomás, az infarktus, a stroke kockázata merülhet fel, de növelheti a 2-es típusú diabétesz és a daganatos betegségek kialakulását is, ha valaki hosszú ideig jelentős túlsúllyal él.

Továbbá ízületi és légzési problémákat, valamint alvási nehézséget okozhat.

A rémisztő hazai eredmények okát az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (Otáp 2014) a bevitt energia és a valódi szükséglet aránytalanságával magyarázza. – Sokkal többet eszünk annál, mint amennyit mozgunk, de a táplálkozásunk sem megfelelő. A magyar ember jellemzően zsírdúsan táplálkozik, és a telített zsírsavakból visz be többet a szervezetébe. Ez annyit jelent, hogy állati eredetű zsiradékból viszünk be a legtöbbet. Azt is meg kell említeni, hogy jellemzően nem hasznos szénhidrátokat fogyasztunk, hiszen a rostbevitelünk alacsony, viszont a hozzáadottcukor-bevitelünk magas – tette hozzá a dietetikus.

Fotó: Illusztráció/Shutterstock

Csak fokozatosan!

Növeljük a fizikai aktivitásunkat mindennapos séta beiktatásával! – ezt ajánlja Pecséri-Baranyi Szilvia dietetikus. A felnőtteknek heti 2,5 óra, a gyerekeknek napi egyórás mozgás ajánlott. – Megéri energiát fordítani a sportolásra, hiszen már 10 százalékos testsúlycsökkentéssel jobb labor- és vérnyomásértékeket produkálhatunk. Mértékletesen fogyjunk, heti 0,5-1 kilogrammot elegendő, ezt mintegy napi 500 kalória csökkentésével érhetjük el. Együnk napi ötször, és válasszuk a sovány húsokat, a zsírszegény tejtermékeket, a rostdús alapanyagokat, a teljes kiőrlésű gabonákat – mondta.

Bucsi Bernadett Ildikó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában