Tudatosan vállalt lemondás a böjtölés, melyet a legjobb esetben a fokozatosság jellemez

Manapság gyakran csak tisztítókúraként tekintenek rá a fogyni vágyók. Arról, mire érdemes figyelni a böjti időszakban az egészségünk megőrzéséért, Pecséri-Baranyi Szilvia dietetikust kérdezte a Napló.

– A böjtölés a táplálkozás megközelítésében teljes vagy részben történő megvonás, amely tudatos és jó esetben fokozatos. Magyarországon a keresztény kultúrában terjedt el leginkább. Ebben az esetben 40 napos böjtöt tartanak, amely hamvazószerdától egészen nagyszombatig tart. A keresztény kultúra szerint a böjt lényege a bűnbánat, a kiengesztelődés, az elmélyülés és az Isten iránti szeretet kifejezése. A vallási értelemben számon tartott böjt a 4. század óta van jelen, és a 11. századig rendkívül szigorú szabályokat követelt. A böjtölők késő délutánig semmit nem ehettek, majd egy rövid időszakban vehettek magukhoz táplálékot, de húst, tejtermékeket és tojást nem fogyaszthattak. Ismert volt az úgynevezett negyvenelés is, ami azt jelentette, hogy a negyvennapos böjt alatt összesen negyvenszer lehetett enni, tehát naponta egy alkalommal, ráadásul péntekenként mindössze hét búzaszemet. Ezt az életvitelt 18 és 60 év között engedélyezték. A 11. század után a katolikus egyház enyhített ezen a szigorúságon, így a hamvazószerda és a nagypéntek vált igazán szigorú böjti nappá. Ilyenkor húsmentesen háromszor ehettek, de csak egyszer lakhattak jól a böjtölők – mondta a szakember.

Divattá vált

A keresztény kultúrában múltja és feszes szokásrendje van a böjtnek, manapság azonban sokan divatból kezdenek bele. Ugyan a méregtelenítő funkciót ellátja a szervezetünk, a gyomor-bél rendszer, a máj enzimrendszere, a tüdő vagy a bőr is, mégis sokan tisztítókúraként tekintenek a böjtre. – Divatosak a csoportos elvonulások, ahol vezetett böjtöket tartanak. Ebben a rendszerben javarészt fokozatosan hagyják el az étkezéseket, és nemcsak testi, hanem szellemi szinten is megváltoznak: egyebek mellett nem dolgoznak, nem használnak digitális eszközöket, nem olvasnak újságot, nem interneteznek. Ami a legnépszerűbb manapság, az intermitten fasting, vagyis az időszakos böjt. Ez valamelyest hasonlít a keresztények által követett böjtre, hiszen adott időszakon belül engedi az étkezést. Leggyakrabban az úgynevezett 16/8 rendszert követik, ami azt jelenti, hogy 16 órán át éheznek, és 8 órájuk van az evésre. Létezik ugyanezen elven alapuló 24/24 rendszer is, ami szerint egy teljes napig semmit nem lehet enni, majd egy napig akármit. Utóbbihoz tartozik még az 5/2 rendszer, ami azt jelenti, hogy a hét öt napjában hagyományos módon táplálkozhatnak, míg heti kétszer böjtöt tartanak teljes megvonással – részletezte a dietetikus.

Hozzátette: érdemes kisebb vállalásokkal csatlakozni a böjthöz. – Úgy gondolom, ha valaki nem szeretne teljes böjtöt tartani, akkor is tűzhet ki célokat maga elé. Akár azt, hogy 40 napig nem iszik cukros üdítőt vagy alkoholt, nem fogyaszt édességet, esetleg tart heti egyszer húsmentes napot. A csoportos elvonulásokon rendszerint mellőzik a technikai eszközöket, ezt a példát mi is követhetjük. Tudatosabbak lehetünk, ha nem nyomkodjuk a telefont vagy nem nézzük a tévét az étkezések alatt. Aprónak tűnő vállalások ezek, de nagyon sokat jelenthetnek – mondta.

A dietetikus figyelmeztetett: az interneten sok ártalmas méregtelenítő diétarecept kering. – Ezek közös jellemzője, hogy nagyon sok alapanyagot kizár a táplálkozásból, és mindig társul hozzájuk valamilyen „csodaszer”. Azt javaslom, mindenki legyen körültekintő, és ha böjtölni szeretne, kérje ki háziorvosa, dietetikusa tanácsát. A szakemberek fel tudják mérni, kinek melyik böjtforma az ideális – mondta.

Van, akinek egyáltalán nem ajánlják

Pecséri-Baranyi Szilvia arról is beszélt lapunknak, vannak esetek, amikor mellőznünk kell a böjtölést.– Csábító előnye a böjtnek, hogy testsúlycsökkenést idéz elő. Ennek oka, hogy a szervezet átáll a zsírsavak oxidációjára, zsírégető üzemmódra kapcsol. Tanulmányok is igazolták, hogy a böjt jótékony hatással van a koleszterinszintre, így javítja a kardiovaszkuláris kockázatot. Ugyanakkor hátránya, hogy nagyon eltérőek az egyéni toleranciák: valakinél mindez jóleső formában jelenik meg, így hatékony diéta valósul meg, míg másoknál ez a táplálkozási mód feszültséget, kimerültséget és szédülést okoz. Az is kérdéses, hogy a böjt alatt elveszített testsúly vajon meddig marad tartós. Gyakori a jojóeffektus, hiszen a böjt lejártával, ha valaki nem fokozatosan építi vissza a táplálékot, akkor akár többet is visszahízhat, mint amit leadott. Sokan egészségtelenül közelítik meg a böjtöt, hiszen ha a nap egy részét koplalással töltik, de azt követően kontrollvesztett zabálásba kezdenek, akkor csak ártanak az egészségüknek. Ugyan­ilyen ártalom az is, ha mellőznek bizonyos alapanyagokat, de alkoholt vagy cukros üdítőt fogyasztanak a böjt alatt is – figyelmeztetett a szakember.

Tápanyaghiányt okozhat

– A gyerekeknek nem ajánlott a böjt, mert a fejlődés elmaradását, esetleg alultápláltságot vagy különféle tápanyaghiányokat okoz. Időszakos korlátozás helyett a közös étkezés jelentőségét javallom hangsúlyozni, a helyes és egészséges táplálkozásra nevelést részesítem előnyben. Egyes tanulmányok szerint ugyanakkor a böjt javíthat az inzulinrezisztencia értékein. Ezek alapján, egyéni tolerancia figyelembe vételével egy-egy időszakos korlátozás javasolt. Ebbe tartozhat korábbra időzített vacsora vagy alacsonyabb kalóriatartalmú étkezés bevezetése. Igazolt cukorbetegség esetén azonban semmilyen formában nem javasolt, mert a böjtölés nem járul hozzá az inzulinérzékenység javításához – mondta.

A szabálykövető böjti időszak tanulságai

Az Okostányér a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása. Eszerint egy nap a tányérunk felét zöldség és gyümölcs alkossa – hangsúlyozta Pecséri-Baranyi Szilvia dietetikus. Mint mondta, a böjt alatt is legyenek többségben a saláták, a párolt zöldségek, a wokos ételek vagy a főzelékek. – Ezeket kiegészíthetjük összetett szénhidrátokat tartalmazó gabonafélékkel, így többek között teljes kiőrlésű kenyerekkel vagy tésztákkal, barna rizzsel, bulgurral vagy kuszkusszal – javasolta.Hozzátette: a fehérjebevitelre is figyelmet kell fordítani a böjt típusától függően. – Ha a diéta csak a húst tiltja, akkor sovány tejtermékekkel, esetleg tojással vagy hallal pótolhatjuk a fehérjét. Amennyiben ezek is tilosak a böjt alatt, akkor a hüvelyesek, a szójafélék, a magvak lehetnek fehérjeforrásaink. Kalciummal a kelkáposzta, a kínai kel, a petrezselyem, a teljes kiőrlésű gabonatermékek, valamint az olajos magvak szolgálhatnak. Érdemes tudni, hogy minél kevésbé esik át feldolgozáson egy élelmiszer, annál inkább megőrzi a tápanyagtartalmát. Persze nem minden esetben tudjuk nyersen fogyasztani az alapanyagokat, de amennyiben lehet, törekedjünk rá. A hüvelyeseket mindenképpen meg kell főznünk, de ha előző este beáztatjuk, akkor már tudunk csökkenteni a főzésidőn, ezzel értékes táp­anyagok maradhatnak meg az alapanyagban. Emellett a zsírszegény, kímélő, rövid ideig tartó hőközléssel járó konyhatechnológiákat válasszuk, ne a sokáig tartó főzést. Amikor hosszú ideig tart a böjt, és állati eredetű élelmiszerek teljes megvonásával, akkor a B12-vitamin pótlására is érdemes figyelni. Célzott étrend-kiegészítőkkel, dúsított élelmiszerekkel javíthatjuk az értékeinket – mondta.

A dietetikus emlékeztetett: fontos, hogy a böjt lejártával az egészséges táplálkozás irányelvei szerint fokozatosan építsük vissza a diétát. Ha végigvittük a böjtöt, akkor a végéhez érve vonjunk le tanulságot, és válasszuk az egészségesebb életmódot.

Bucsi Bernadett Ildikó