Ez a nap a legkisebbeké

2020.11.17. 10:40

Akár évekig eltarthat a koraszülöttek fejlesztése

Népbetegségként van jelen hazánkban a koraszülés, sok édesanyát és gyermekét érinti.

Élmezőnyben szerepel Magyarország a koraszülések tekintetében, ezt a kedvezőtlen pozíciót pedig a statisztika is igazolja:

hazánkban minden kilencedik gyermek koraszülött.

A sokakat érintő témára, valamint a családok támogatásának fontosságára hívja fel a figyelmet a koraszülöttek nemzetközi napja, amelyet november 17-én tartanak. Az alkalom kapcsán hagyományosan több intézmény is lila színt ölt magára, ebben az évben Budapesten a Szabadság-szobor pompázhat majd talpig lilában. A cívisvárosban is megemlékeznek a világnapon, így a Debreceni Egyetem és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ főépülete is a korszülöttek jelképes színébe borul.

Az elmúlt időszakban hazánkban az anyaszervezetek egyre inkább aktívak, célkitűzéseik, történeteik hangot kaphattak. Dr. Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Neonatalis Intenzív Centrumának (NIC) vezetője a Hajdú-bihari Naplónak elmondta: a cívisvárosban koraszülötteket nevelő családok jó kapcsolatot ápolnak a NIC dolgozóival, az anyák támogatják az osztályt, többek között ebben az évben a koraszülöttek világnapja alkalmából öt kenguruszéket ajándékoztak részükre.

Szociális, társadalmi kérdés

Koraszülöttek azok a babák, akik a 37. terhességi hét előtt érkeznek a világra.

A koraszülés okai nem kizárólag egészségügyi jellegűek, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős mértékben szociális, társadalmi kérdések is szerepet játszanak kialakulásában. Az édesanya életmódja nagyban befolyásolja a babája sorsát, hazánkban is jellemzően magas a hátrányos helyzetű populációban bekövetkező koraszülés száma. Dr. Kovács Tamás figyelmeztetett: már a teherbe esés előtt hangsúlyt kellene kapnia az egészséges életmódnak. A neonatológus hozzátette, hogy a koraszülő nők esetében gyakran előfordul az is, hogy alig találni jellemző rizikófakort.

– Az, hogy az anya gyermekét koraszülöttként hozza világra, sokszor szinte balesetnek tekinthető, ami bármikor, bárkivel megtörténhet. Az édesanyákat váratlanul éri a történés, számukra ismeretlen világba cseppennek, elveszítik a kontrollt az események felett, gyermekükért aggódnak, az okokat keresik, és sok esetben magukat hibáztatják az idő előtti szülésért. Az anya a koraszülésnek ugyanúgy az „áldozata”, mint a gyermek, segítségre van neki is szüksége, krízisintervencióra szorulhat – tette hozzá. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neonatalis Intenzív Centrumában ezért anyacsoport is működik pszichológus és pszichiáter szakemberek bevonásával.

Elsők között Debrecen

Dr. Kovács Tamás kiemelte: a koraszülött gyermekek számára, a többi gyermekhez hasonlóan, a társadalomba való beilleszkedés, a boldog, kiegyensúlyozott életvitel elérése az elsődleges szempont. A neonatológiai ellátásban éppen ezért a hagyományos orvosi tevékenységek mellett az utóbbi évtizedben előtérbe került a családközpontú és fejlődéstámogató ellátás, egyre több fókusz jutott az édesanyák és a család problémájára. A szemlélet gyakorlatban való alkalmazásának nehézsége, hogy a kórházak intenzív osztályainak kialakítása nem erre rendezkedett be, a szülők elhelyezése sok esetben problémát jelent.

– Debrecen mindig élen járt ebben, a Neonatalis Intenzív Centrumban ápolt gyermekek esetében folyamatosan lehetőség van arra, hogy aktív szülészeti ágyakon az anya bent maradjon a klinikán. A magyarországi szülészeti intézetek jelentős része jelenleg igyekszik megfelelni a „Bababarát kórház” WHO által megszabott kritériumrendszerének. Ezzel szemben a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája már 1992-ben, Európában elsőként, világszinten pedig a másodikként érdemelte ki a titulust – osztotta meg a neonatológus.

Nagyban hozzájárul a gyógyuláshoz

Mint mondta, komoly egészségügyi érdek, hogy a szülők a koraszülöttel lehetnek a születést követően.

„Az anya-gyerek kapcsolat nem egyszerű rokoni viszony, az édesanyát gyógyszernek tekintjük a korszülött gyógyulása szempontjából. Az újszülöttek egy ideig nem tudnak különbséget tenni saját maguk és az édesanyjuk között.”

– A friss anyatej a koraszülöttnek sok egészségügyi előnyt jelent, s az anya törődése, a felőle érkező ingerek is elengedhetetlenek a pici megfelelő fejlődéséhez. Szükség van a bőr-bőr kontaktusra, az úgynevezett kenguruzásra, ami azt jelenti, hogy az anya lecsupaszított mellkasán fekszik a baba, ha közben lélegeztetőgépen is van. Ezen eljárással sokkal kevesebb fájdalmat érez a gyermek, megnyugszik, másként éli meg a helyzetét, megkapja az anya normális baktérium flóráját, és jobban alakul az anyatej belövellése is – emelte ki.

Odafigyeléssel javítható

A nemzetközi gyakorlat szerint a huszonnegyedik hét az élve születés határa, de esetenként előfordul az is, hogy korábban világra jött gyermekek is mutatnak életjelenséget és intenzív ellátást igényelnek. Ezeknek a legkisebb, akár 400-500 grammos gyermekeknek az esetében még mindig magas a néha több szervet is érintő károsodás lehetősége, amely döntően részképesség-csökkenést eredményez. Ilyen többek között a látás, a mozgás, a beszéd, vagy az értelmi problémák felmerülése. A neonatológus elmondta, a 34-36 hetes korban világra érkező újszülötteknek már jó esélyeik vannak az életben maradásra, de az érett újszülöttekkel összehasonlítva még esetükben is gyakrabban jelentkezhetnek problémák, akkor is, ha nem is olyan mértékűek, mint a legéretlenebbek esetében.

A szakember arról is beszélt, hogy a koraszülöttek ellátása ezért nem ér véget az intenzív osztályról történő hazaadással, hanem évekig tartó gondoskodást, úgynevezett korai fejlesztést igényelnek. – Ma már gyógypedagógus, gyógytornász, rehabilitációs szakemberek és egyéb társszakmák összehangolt tevekénységével ezek a képességek időben javíthatók, és megtalálhatóak azok, amelyekkel kiválóan boldogulhat majd az életben a gyermek. A koraszülöttek többségben kiválóan be tudnak illeszkedni a társadalomba – fűzte hozzá.

A rendkívüli helyzetben is együtt

A koronavírus-járvány miatt nem találkozhatunk a megszokott módon a szeretteinkkel, a hozzátartozóinkkal, a barátainkkal. A kórházakban minden eddiginél nagyobb odafigyelést fordítanak a higiéniás szabályok betartására, látogatási tilalom lépett életbe, és ezért országszerte korlátozások jellemzik a koraszülött osztályokat is. Dr. Kovács Tamás neonatológus kiemelte:

a cívisváros Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján az óvintézkedések betartása mellett jelen helyzetben is biztosított a kapcsolattartás lehetősége.

– A világjárvány idején a legfontosabb, hogy a látogatók ne hozzák be a vírust az intenzív osztályra. Az óvintézkedések betartása mellett azonban az édesanyák bent lehetnek a kórházban, vagy látogatóként bejárhatnak oda, az édesapák pedig hetente egyszer, egyeztetett időpontban látogathatják gyermeküket – osztotta meg a szakember.

BBI

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában