Esszük a gabonát, mióta világ a világ

Vissza-visszatérő kérdés mindennapjainkban, hogy milyen kenyeret együnk, melyik az egészséges, és melyik az, amelyiket sűrűbben fogyaszthatjuk. Néha azt érezhetjük, mintha különböző divatja lenne valamelyik kenyérnek, illetve annak, hogy melyiket ehetjük nyugodtan anélkül, hogy bűntudatunk lenne. – Az emberi táplálkozás alapját ősidőktől fogva a gabonafélék jelentik – válaszolta a Napló érdeklődésére Szalayné Kónya Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Ápolási Igazgatóság Dietetikai Szolgálat vezetője. Hozzátette, hogy

táplálkozástani szempontból a gabonafélék a legfontosabb elemei közé tartoznak a mindennapjainknak.

Teljes kiőrlésű kenyér

Felvetődik a kérdés, hogy mi alapján válasszunk a kenyerek közül, mert jól látható, hogy a gabonafélék megkerülhetetlen kiegészítői az emberiség étrendjének. – Leggyakrabban a felhasznált lisztek típusa alapján csoportosíthatóak – mondta a Dietetikai Szolgálat vezetője. Meg tudunk különböztetni búza-, rozs-, tartós, valamint különleges fajtákat. A búzakenyerek korpa-, csíratartalmukban és adalék­anyagaikban különböznek egymástól. – Teljes értékűnek nevezzük azokat a gabonatermékeket, élelmiszereket, amelyek a gabonamagvak teljes tápanyagtartalmának megtartásával, teljes őrlésű, korpát is tartalmazó lisztből készülnek – jegyezte meg a szakember.

A teljes kiőrlés számos előnnyel jár, hiszen a gabonamagvak héja olyan rostokat tartalmaz, amelyek a normális bélműködés fenntartásában fontos szerepet játszanak. Ha ugyanis bőségesen viszünk be a szervezetünkbe folyadékot, akkor ezeknek a rostoknak megnő a térfogatuk, és lerövidítik a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét. Ezenkívül a gabonamagvakban olyan rostanyagok is megtalálhatók, amelyek jó hatással vannak az epesavakra, a koleszterinre, valamint egyenletesebbé teszik a vércukorszintet. Emellett jelentős az ásványianyag-tartalmuk, hiszen magnézium, kalcium, kálium, foszfor és szelén is megtalálható bennük.

Pozitív hatások

– A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékek nagy mennyiségben tartalmaznak B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és B8-vitaminokat, amelyek jótékony hatással vannak az idegrendszer működésére is – emelte ki Szalayné Kónya Zsuzsa. Ha ilyen termékeket fogyasztunk rendszeresen, akkor azok bizonyítottan csökkentik az elhízás kockázatát, valamint védőhatást fejtenek ki a szív- és érrendszeri betegségek, bélrendszeri rossz­indulatú daganatok, illetve a 2-es típusú cukorbetegség ellen egy­aránt. – Fontos azonban, hogy a nagy rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztásával párhuzamosan gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről, hiszen a rostok vizet kötnek meg, s csak megduzzadva tudják kifejteni éhség­érzetet csökkentő, „laktató” hatásukat – hangsúlyozta a Dietetikai Szolgálat vezetője. Gyakori kérdésként merül fel, hogy fogyaszthatunk-e kenyeret a fogyókúrázás ideje alatt.

Szalayné Kónya Zsuzsa szerint a kenyér beilleszthető mindenfajta diétába, legyen szó fogyókúráról vagy cukorbetegek étrendjéről. Ahhoz viszont, hogy egy diétában melyik kenyérfélét ehetjük, milyen mennyiségben, illetve milyen konyhatechnológiával elő/elkészítve fogyaszthatjuk, ahhoz már pontos választ dietetikustól kell kérni.

A szakember megjegyezte, sajnos az emberek gyakran meggondolatlanul ijesztgetik egymást a gabonákban megjelenő fuzáriumtoxinokkal. A fuzárium egy fonalas gomba, amely úgynevezett mikotoxinokat termel, amely a mezőgazdaságban előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé sorolható. Hozzátette, nem kell ettől tartani, ha a termelés és a feldolgozás közben minden szereplő érti és jól végzi a feladatát. – Akkor biztosítva van saját magunk, és gyermekeink egészsége is a teljes kiőrlésű gabonák által – állapította meg a Dietetikai Szolgálat vezetője.

Gaál Csaba