Példamutatással védhetők a gyerekek

A gyermekkori megaláztatás sokakban mély sebet hagy, így nem ritka, hogy a bántalmazottaknak felnőttként is eszükbe jut a sötét múlt. Völgyesi Gabriella énekesnő a minap közösségi oldalán osztotta meg gondolatait a követőivel: – Csúfolódás. Sok kisgyermek érintett. Nemrég beszéltem egy szülővel, akinek kisfiát bántják egy külső tulajdonsága miatt. Fáj neki is, és fáj a gyerekének. A kisfiú nem olyan típus, aki verekedne, beszólna, jól megmondaná a magáét. A rossz érzések feszültséget szülnek benne, sír, romlik a teljesítménye, néha tehetetlen dühöt érez. Az ilyen gyermekkori csúfolódások pedig örökre lelki lenyomatot hagy(hat)nak – írja. Továbbá leszögezi: ez a folyamat nem az önelfogadás, az önszeretet felé viszi a személyisége fejlődését. – Tudom, mert nekem is vannak ilyen lenyomataim és későbbi küzdelmeim. Olyan sok múlik rajtunk (felnőtteken) és a gyerekeinken! Törekedjünk a mindennapokban türelemmel lenni magunk felé, mások felé, szeretetteljesebbnek és megértőbbnek lenni. Feltétlen szeretetet adni gyermekeinknek, empátiára tanítani őket, és fejlődni – zárta gondolatait a debreceni származású énekesnő. 

Gyermekkori trauma 

Völgyesi Gabriella a Napló érdeklődésére elmondta, a szülőkön nagyon sok minden múlik, ugyanis ha akarják, ha nem: példát mutatnak. – Ahogyan élünk, kommunikálunk, a gyermekünk ugyanúgy tesz a saját környezetében (az iskolában), csak éppen a maga nyelvezetén. Csak úgy leszünk képesek szabályozni a csemetéinket, ha ezt magunkkal szemben is megtesszük – fogalmazott. Majd kiemelte, ő is érintett. Az általános iskolában érték atrocitások, és hiába tűnhetnek ma már „piti” dolognak a történtek, akkor nagyon megalázva érezte magát. – A gyermekkori trauma belém égett. És pontosan ezért szeretném megkímélni a gyermekeimet, mert tudom, milyen érzés kiszolgáltatottnak lenni. De azzal is tisztában vagyok, hogy burokban sem tarthatom őket, ugyanis az egyáltalán nem tesz jót a fejlődésüknek – jegyezte meg.

NE